2012. május 17. 11:54

Szalay László - Hunhír.info

Az Amerikai Népszava (AN) honlapján ma reggel bukkant fel a fenti cím. Vajon kik lehetnek Hoffmann Rózsa államtitkár asszony antiszemitái – ezen töprengtem, mielőtt belevágtam volna a cím alatti szöveg elolvasásába. Bizonyára Szabó Dezsőt nehezményezik a tanárok (illetve a tanárok kiválasztottjai), gondoltam, s nem is tévedtem. Persze „ha lúd, legyen kövér” alapon találtak még két „antiszemitát” az érintettek.

Nem tudom, hiteles szöveget tett-e közzé az AN, mert a Magyartanárok Egyesületének honlapján nem találtam meg az alábbi „állásfoglalást”. Mivel azonban eleddig az állást foglalók nem tiltakoztak, úgy vélem, az AN honlapján megjelent „állásfoglalás” valódi és hiteles. Íme a szöveg:

„A Magyartanárok Egyesülete állásfoglalást tett közzé a ’nemzeti konzervatív’ irodalom képviselőnek a Nemzeti alaptantervbe való bekerüléséről.
A sajtóból értesültünk arról, hogy Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár a minap bejelentette, hogy közkívánatra a ’nemzeti konzervatív irodalom’ is helyt kap az alaptantervben, s hogy a meghatározó tartalomszabályozási dokumentumban ezen irányzat képviselőiként Szabó Dezső, Nyírő József és Wass Albert is ’nevesítve’ lesz – egy olyan listában, ahol eddig csak konszenzust élvező szerzők szerepeltek.
1. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy politikai nyomásra olyan szerzők kerüljenek bele a Nemzeti alaptantervbe, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincs. A nemzeti alaptanterv és az iskola nem szakadhat el az irodalomtörténet-írástól, nem mondhat ellent a szaktudomány értékítéletének.
2. A nevezett írók nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok (amúgy ez politikai és nem irodalomtörténeti kategória). Szabó Dezső és Nyírő József sem világképe, sem stílusa szerint nem nevezhető konzervatívnak. Szabó Dezső expresszionizmusa épp az ellenkező irányba mutat. Azaz nemcsak a szerzőválasztás, hanem az elnevezés is védhetetlen szakmailag.
3. Szabó Dezső más nagyságrendbe tartozik, mint a másik két szerző, de a NAT-ban való szerepeltetését önmagában ez sem indokolja, hisz sok más jelentős, de ellentmondásos teljesítményű tehetség neve sem fordul elő a dokumentumban.
4. Wass Albert – néhány korai művétől eltekintve – inkább népszerű lektűríró, ekként helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem a nemzeti alaptantervben.
5. A három írót – erdélyiségükön kívül – csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze. Ez egy európai országban, márpedig Magyarországot annak tudjuk, aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeletetésükre. Az erdélyi irodalom egyébként Tamási Áron, Dsida Jenő, Székely János és Sütő András alkotásai révén a Nemzeti alaptantervben a fenti szerzők nélkül is erőteljesen jelen van.

Budapest, 2012. május 16.
a Magyartanárok Egyesületének választmánya”

Azt írja a nagytiszteletű „választmány”, hogy az említett szerzők értékelésében „viszonylagos tudományos konszenzus nincs”. Ebben van némi igazság. Hozzáteszem, a Nobel-díjas Kertész Imre munkásságának az értékelésében sincs „tudományos konszenzus” – ami van, az inkább „politikai nyomásra” született álkonszenzus.

De a fenti közleményben engem nem is a szűk körű „választmány” irodalomtörténeti „értékelése” érdekel. Én is magyar szakos tanári diplomát tartok a fiókomban, s például Szabó Dezső megítélésében messze nem értek egyet a „választmánnyal”. A fenti szöveg ötödik pontjánál megálltam, s hosszasan elidőztem. Újra és újra elolvastam a bekezdést. Az említett három írót „műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze”? Komolyan gondolja ezt a nagytiszteletű „választmány”?

Vártam, hogy a szövegben – mondjuk egy újabb pontban - megmagyaráztatik, mit is jelent az „antiszemitizmus” szó. A gond ugyanis az, kedves „választmány”, hogy eme szó jelentésében-használatában „viszonylagos tudományos konszenzus nincs”. Ezt a szót annyira összemaszatolták, hogy rég nem látjuk az igazi arcát. Ezért jó lett volna, ha a bizonyára tudós emberekből álló „választmány” az „antiszemitizmus” szó saját használatra szánt jelentését is körvonalazta volna. Ez nem történt meg, a fenti szöveget ezért komoly „állásfoglalásnak” tekinteni nem lehet.

Zárásul egy rövid idézet. Korábban már citáltam az alábbi szavakat, de az ismétlés soha nem árt. Szabó Dezső mondta egy interjúban 1937-ben:

„Az antiszemitizmus: csalás. Megalománia. Százötven millió szemita van, ezekből csak tizenötmillió zsidó. Ha én egy-két zsidót utálok, már antiszemita vagyok? A zsidók csinálják az antiszemitizmust, hogy eltereljék különböző felelősségek vállalásáról a figyelmet. Nem vagyok antiszemita.”
(Szabó Dezső: Azért, mert én egy-két zsidót utálok? Bp., Szabó Dezső Emléktársaság, 1997, 54. o.)

Azt hiszem, a nagytiszteletű „választmányt” nem illetik meg olyan különleges jogok, hogy eldöntse, ki az „antiszemita”, vagy ki a „szemita” Ebben - bízvást állítható – semmilyen konszenzus nincs honunkban. Amúgy pedig – magánvélemény, csöndben mondom - a „választmányi” urak és hölgyek arra sem méltók, hogy Szabó Dezső képzeletbeli saruszíját megoldják.
 

Őszinte zsidó vélemény Horthy Miklósról

2012. május 16. 16:41

Szalay László - Hunhír.info

A bolond Dániel Péter megkapta az első – képletes – pofont. A hazai antifasisztákat tömörítő Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) közleményben ítélte el a Horthy-szobor meggyalázását. A hír negyed négy körül jelent meg az MTI honlapján. Ugyancsak ma foglalkozott a „szoborüggyel” egyik kedvencem, az izraeli Naftali Kraus. Az ő véleménye sokkal érdekesebb, mint a MEASZ-közlemény.

Idézet az MTI-közleményből:

„A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) elítéli a Somogy megyei Kerekiben vasárnap felavatott életnagyságú Horthy Miklós-szobor ’meggyalázását’. A szobrot szerda hajnalra vörös festékkel öntötték le.
A MEASZ az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza: annak ellenére, hogy Horthy Miklós tevékenysége kifogásolható - felelős a zsidótörvényekért, a magyarországi szélsőjobb megerősödéséért, illetve belehajszolta Magyarországot a második világháborúba - a MEASZ elítéli azt, amit a Horthy-szoborral tettek, ugyanis az antifasiszta megnyilvánulásokat is csak demokratikus keretek között tartják megfelelőnek.”

A magát demokratának tartó Dániel tehát antifasiszta barátai szerint sem demokrata. Már csak azt várom, hogy a tiltakozásban mindig élenjáró Mazsihisz mikor ad ki hasonló hangvételű közleményt. Ha igaza van az Izraelben élő Naftali Krausnak, akkor soha.

Kraus úr ma arról értekezett blogjában, hogy „a legnagyobb veszélyt a zsidóságra nem az antiszemiták jelentik – hanem az unatkozó zsidók”. Azok az unatkozó zsidók, akik most azon „törik az okos fejüket, hogyan akadályozhatnák meg, hogy a bús magyaroknak sikerüljön egy ’modern’ hős-képet kialakitani maguknak, akit imádhatnak, akire büszkék lehetnek, akinek sürgősen felállitandó lovasszobrát körültáncolhatják”.

Nem vitás: Naftali Kraus sem kedveli Horthy Miklóst. Nincs is ezzel semmi baj, mindenkinek joga van ahhoz, hogy a történelem neves alakjairól őszinte véleményt formáljon. Amit viszont Naftali Kraus a folytatásban ír, igen elgondolkodtató. Jó lenne, ha a Síp utcában is felfigyelnének az alább idézendő szavakra (írásában ugyanis a szerző „a sípucca egy-két unatkozó jokerét” veszi célba). Íme a krausi elmélkedés:

„Eljött az idő, hogy kimondjuk az igazat: Horthy, a korlátolt magyar kurtanemes, nem volt rosszabb, mint Kun Béla és Rákosi.
Mármint a zsidóknak.
A magyaroknak jobb volt. Ha szobrot akarnak állitani neki – állitsanak kedvükre. Lovon (de ez legyen fehér!) vagy akár egy csatahajón. Semmi közünk hozzá.
A Sip utca jobban tenné ha a zsidó neveléssel foglalkozna. Ha azon lenne, hogy a ’rabbik’ – rabbik legyenek és a zsidókat ne csak az antiszemitáktól való félelem tegye zsidóvá.
Ez persze sokkal nehezebb mint Horthyról irogatni.”

Mi a fenti szöveg két legfontosabb megállapítása? Az egyik: Horthy a zsidóknak nem volt rosszabb, mint a zsidó Kun és Rákosi (ez a megállapítás mintha súrolná a „holocaust”-tagadási ingerküszöböt). A másik: Horthy a magyaroknak jobb volt, mint Kun és Rákosi.
Világos beszéd. Ilyet sem hallottam még zsidó szájból.
 

Vörös festékkel gyalázta meg a kereki Horthy-szobrot a zsidó terrorista

2012. május 16. 08:38

Vörös festékkel öntötték le a Kerekiben hétvégén felavatott Horthy-szobrot kedden éjjel. A tettes nem ismeretlen, Dániel Péter Facebook oldalán fotóval számol be tettéről: "demokratikus jogállamban nem kaphat szobrot egy tömeggyilkos háborús bűnös." Dániel ezek szerint mégsem mert szembenézni a gój motorosokkal.

Dániel Péter zsidó gyűlölet-bohóc az éjjel leöntötte vörös festékkel a Kerekiben felavatott Horthy-szobrot. A dagadt elmebeteg úgy látszik mégsem akarta magát szilánkosra rugdaltatni, a tervezettnél hamarabb végrehajtotta mocskos, primitív tettét. (Az eseményre hamarosan visszatérünk publicisztikánkban.)

"A tábla hátoldalán hagytam egy üzenetet is, amely így szól: "Minden magyar és nem magyar áldozat, mártír nevében. Minden hazai és európai demokrata, illetve demokratikus szervezet nevében. Minden értelmes, tisztességes ember nevében. A kivégzett matrózok nevében. Az orgoványi áldozatok nevében. Bacsó Béla és Radnóti Miklós nevében. Anyai nagyapám nevében, aki magyar katonaként túlélte a Don-kanyar értelmetlen vágóhídját és azután még hosszú évekig szenvedett Szibériában hadifogolyként. Apai dédszüleim nevében, akiket 1944 telén a zajló Dunába lőttek a nyilasok. A sok tízezer, ártatlan polgári áldozat nevében. A deportált és gázkamrába vetett gyermekek és nők nevében. Az újvidéki hideg napok áldozatainak nevében. A magam nevében. Mert tömeggyilkos háborús bűnösnek nem jár szobor és nem jár tisztelet. Üdvözlettel: dr. Dániel Péter, ember, magyar (a zsidó törvények szerint zsidó) demokrata, európai polgár, férj és ügyvéd, a Kék szalaggal a demokráciánkért civil mozgalom alapítója." - írja Dániel Péter fészbuk-oldalán.

Dániel ezek szerint mégsem mert szembenézni a gój motorosokkal. Korábban ugyanis azt jelezte: "Csütörtökön 11-kor indulok a Nyugatitól és 12.30 körül leszek a szobornál, hogy a magam módján "felavassam" én is. Várom a gój motorosokat és egyéb, új-nyilas bunkókat."

Felhívjuk minden magyar honfitársunk figyelmét, hogy a zsidó provokátor arra játszik, hogy a joggal felháborodott magyarok ellenlépésként majd tiltott önkényuralmi jelképekkel firkálják tele a gyűlölettől vezéreltek emléktábláit, egyebeket. Ne tegyék, mert a gyűlölethorda erre játszik! Bizonyítani akarják, hogy hazánkban tombol a fasizmus. Minden magyar viselkedjen megfontolta, ne üljön fel a festékes provokációnak, hiszen ez a magyarság ellen folytatott gyűlölet-hadművelet egyik része. Senki se veszítse el a fejét!

A vörös festék egyébként nagyon kapós. A Vámház körúton Horthy István (Horthy Miklós fia) emléktábláját időről időre leöntik hasonlóképpen.

Az euró halálának lépései

2012. május 12. 12:15

Záros határidőn belül elbocsáthatják azokat a rendőröket, akiket a 2006. őszi tüntetéseken való intézkedésük miatt jogerősen elmarasztaltak, és még ma is aktív szolgálati jogviszonyuk van - egyebek mellett ez derül ki a kormány összefoglalójából, amelyet a Balsai-jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat alapján kellett elkészítenie.

A kabinet jelentésének - amelyet Pintér Sándor belügyminiszter terjesztett a parlament elé - tartalmaznia kellett többek között azt, hogy a 2006. szeptember 19. és 22. közötti, valamint a néhány nappal későbbi, október 23-i tömegdemonstrációkon "a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül, egyben morálisan elfogadhatatlan módon" fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi, illetve büntetőeljárás, és ezek milyen eredménnyel zárultak.

A belügyminiszter tájékoztatása szerint - mint azt korábban a kormányszóvivői iroda már tudatta az MTI érdeklődésére - fegyelmi eljárás 47 emberrel szemben indult, közülük hetet már jogerősen elmarasztaltak: négyen feddésben részesültek, egy rendőr megrovást kapott, egynek meghosszabbították a rendfokozati várakozási idejét, egynek pedig megszüntették a szolgálati viszonyát. Három rendőr esetében még nincs jogerős döntés.

Büntetőeljárás 71 rendőrrel szemben folyt, közülük 13-at már jogerősen elítéltek: két embert letöltendő, kilencet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, kettőt pedig próbára bocsátott. A büntetőeljárás 15 rendőr esetében még folyamatban van. A többiek ügyében az igazságszolgáltatási szervek vagy megszüntették a nyomozást, vagy felmentő ítélet született.

A kormányzati összefoglalónak szólnia kellett arról is, hogy a bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, továbbá az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan rendelkeznek ma is aktív szolgálati jogviszonnyal, és a mostani kabinet hivatalba lépése után láttak-e el, illetve töltenek-e be jelenleg bármilyen rendőrségi vagy állami vezetői feladatot.

Pintér Sándor közlése szerint azok közül, akiket jogerősen elmarasztaltak, tízen rendelkeznek aktív szolgálati jogviszonnyal. Közülük egy rendőrnek a fegyelmi elbocsátása már folyamatban van, további kilencnek pedig "az eltávolítása záros határidőn belül megtörténhet".

A rendőri fellépés szervezési és irányítási feladataiban felelős vezetőként - például műveletirányítóként, biztosítás-, helyszín- vagy útvonalparancsnokként - részt vevők közül legalább osztályvezetői szintű beosztást 73-an töltöttek be. Több mint 80 százalékuk azonban jelenleg már nem tagja a rendőri vezetésnek - áll a tárcavezető jelentésében, amely szerint "a megtisztulás egyértelmű jeleként értelmezhető, hogy az érintettek közül a kormányváltást követően senki nem került állami vezetői munkakörbe".

Beszámolt arról is, hogy a Készenléti Rendőrség - akkori nevén Rebisz -, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományába tartozott és a vizsgált események során a rendőri erők irányításában részt vett vezetők közül 32-en "a várható felelősségre vonás vizsgálata előtt" elhagyták a testületet, túlnyomó részük még a kormányváltás előtt.

A jelentés következtetései között a miniszter azt írta, hogy a 2006. október 23-ai budapesti rendőri biztosításban részt vevő, illetve a rendőri intézkedésekbe bevont vezetői és alparancsnoki állományból 2006 óta 192-en távoztak nyugdíjazással, közös megegyezéssel vagy fegyelmi eljárás eredményeképpen. Ezekből "az események során tanúsított magatartásával, viselt felelősségével összefüggésben a testület által kivetettek száma" 96 - tette hozzá, majd tudatta azt is, hogy a Balsai-jelentésben a 2006. október 23-án történtekkel összefüggésben név szerint megemlített 26 vezető beosztású közül 16-an már nem dolgoznak a rendőrségnél. "Az állományban dolgozó vezetők közül azok dolgoznak továbbra is, akiknek területén erőszakos cselekmény elleni jogtalan fellépésre nem került sor" - jegyezte meg.

A kormányjelentés szól a 2006. őszi események során ártatlanul sérelmet elszenvedettek kártérítésről is: eszerint 149 károsultnak összesen 270,5 millió forintot fizettek ki.

A parlament március 12-én fogadta el Balsai Istvánnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről készített jelentését. Az időközben alkotmánybíróvá választott fideszes politikus miniszterelnöki megbízottként arra jutott, hogy az ügyben szükséges Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálata, és úgy ítélte meg, felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

A Balsai-jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat rendelkezett arról, hogy a kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie: a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A Ház arra is felkérte a kormányt, hogy foglalja össze, a 2006. szeptember 19. és 22. között, valamint október 23-án lezajló tömegdemonstrációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi és büntetőeljárás.
 

2012. május 08. 10:10

Az Európai Bizottság úgy találja, érdemes szankcionálni egy keresztény, nemzeti liberális kormányt, az otromba mérleghamisítást és a milliárdos adósságokat viszont nem - írta "Magyarország szabadsága" című kommentárjában egy teológus a Focus című németországi hetilapban hétfőn.

A Münchenben megjelenő hírmagazin cikkének szerzője, Ulrich Schacht szerint felmerül a kérdés, vajon a Magyarországot a saját szuverenitását érintő kérdésekben - például a nemzeti bank függetlensége és a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése miatt - fenyegető Európai Bizottságnak (EB) nem lennének-e súlyosabb problémái, például a gazdasági statisztikáit többször meghamisító és az egész Európai Uniót a csőd szélére vezető feneketlen "fiskális hordót", név szerint Görögországot illetően. Míg azonban Görögország esetében mindezek ellenére sem zárultak el az uniós pénzcsapok, addig - a korábbi szocialista kormányzat által maga mögött hagyott gigantikus államadóssággal küzdő - Magyarországot az EU-támogatások befagyasztásával tervezi szankcionálni Brüsszel.

Aki azonban így közelíti meg a kérdést, nem érti az EB és Magyarország között az Orbán-kormány hatalomra lépése óta folyó konfliktus lényegét - vélte Schacht. A szerző szerint Magyarország nem követett el szerződésszegést. Ehelyett a viszály oka, hogy a parlament az ország keresztény és nemzeti liberális öntudatában gyökerező új alaptörvényt fogadott el, amely a némethez hasonlóan Istenre hivatkozik, s a franciához hasonlóan a saját nyelv és kultúra fontosságát hangsúlyozza, így ezzel - mint fogalmazott - elvben ellentmond az EU univerzalisztikus karakterű, "neojakobinus boldogságdiktatúrává" való átértelmezésének.

Emiatt folytat lejárató hadjáratot Orbánnal szemben "a baloldali és álliberális eredetű, világias-materialista, haladó Európa" - írta Schacht. A német közszolgálati adókon Magyarországot egy Fehéroroszországhoz hasonló diktatúraként festik le, amely a szerző olvasatában annak a jele, hogy a demagógia Brüsszelben és Berlinben sem ismer határokat.

"Az Európai Bizottság válaszút előtt áll Magyarország esetében: ha továbbra is Magyarország szuverenitásának megnyirbálására fog törekedni, végérvényesen igazolja, hogy (az EU) nem egy szabad projekt, hanem egy totalitárius kísérlet. Magyarország védelemre szoruló szabadsága ezért a miénk is" - zárta sorait a Svédországban élő író-teológus Schacht, aki az NDK-ban született. Államellenes uszítás miatt 1973-ban bebörtönözték, majd 1976-ban toloncolták ki az NSZK-ba.

hirado.hu

Hazánknak még a hivatalos történetírók által részünkre engedélyezett ezeregyszáz éves létideje alatt is több ízben jutottak osztályrészül az európai kontinens sorsalakulását meghatározó cselekedetek, kezdve az elfeledett, ünneplésmentes 907. évi, pozsonyi sikeres önvédelmi harctól a tatárnak elhíresült mongol invázió megállításán, a nándorfehérvári diadalon, az 1848-as forradalmon keresztül egészen az 1956-os forradalomig. Történelmet formáló erőfeszítéseinknek leggyakrabban mások látták hasznát, mi a terheit viseltük. Nem a csatatereken, de a létért való küzdelem modern terepén ma valami hasonló jelenség látszik kirajzolódni hazánk és az IMF kapcsolatrendszerében. Ma is, mint történelmünk során többször, a válságba került világrenddel vagyunk kénytelenek szembemenetelni, noha nem fegyverekkel, de azokkal összemérhetően pusztító arzenállal nézünk farkasszemet. A hatalmak akkor is és ma is korholtak, elmarasztaltak bennünket. Kevés számú drukkerünk mindig volt, gondoljunk Heine versére 1848-ban, aki alig fért meg német zekéjében, amikor a szót, hogy magyar (Ungar) meghallotta.

Ma már a Wall Street Journalban is van szerző, aki megértést és elismerést kér hazánknak. Szereplők, akik kenyerük javát a globalizáció dicséretéből keresték, figyelmeztetnek a leselkedő veszélyekre, kezdve a Nobel-díjas sztárközgazdász Stigliztől a volt olasz pénzügyminiszterig.

A rövid történelmi summázat után érdemes áttekinteni legutóbbi történetünket az IMF nevével fémjelzett világhatalommal. Értékelni a közel fél évre nyújtott első félidőt, és tippelni a második félidő várható eseményeire. Azt, hogy világhatalomról van szó, jól jelzi a hazánk méretére szabott szokatlan tárgyalási keret. Ebbe a megszokott IMF–kormány–MNB-tárgyalók mellé felsorakozott az EU, az Európai Központi Bank, sőt az Európa Tanács is. Az EU-ban rámozdult a magyar ügyre a bizottság, a parlament, annak szakbizottságai, szóval mindenki, aki él és mozog. (907-ben is aki fegyverforgatóként élt és mozgott a Német-római Birodalomban, teljes vértezetben felsorakozott a Duna két oldalán és a folyón úszó hajóhadban.)

A politika és a háború lényege ugyanaz, a háború a politika folytatása más eszközökkel, szól a máig érvényes bölcselet. A politika–háborút mára már többnyire nem fegyverekkel, hanem hatékonyabb, a támadót kímélő, a megtámadottat pusztító pénzfegyverekkel vívják. Kaptunk ebből az elmúlt fél évben szépen a forint és az államkötvények elleni támadások formájában, mert változtatni akartunk a politikán, ami ellenünk eddig folyt. Erről szóltak az új törvények, mindenekelőtt a médiatörvény és az alaptörvény. Kiderült, hogy új politikánk nem a „közös” alapelvekkel, hanem az alapelveket mellőző, velünk folytatott, érdekeinket sértő gyakorlattal ment szembe. Az első félidő tehát azzal zárult, hogy csapatnyi tárgyalópartnereinknek szembesülni kellett sikertelenségükkel, ezért a hangzatos fráziscunamijuknak vége szakadt.

Úgy tűnik fel, hogy maradt a lényeg: egy pénzügyi tranzakció az IMF és hazánk között, pontosabban annak is csak az ígérete arra az esetre, ha a „piac” ismét támad bennünket. A megállapodásnak nagyon gyorsan meg kellene születnie, de már most világos, hogy nem fog. Mindez azért történhet így, mert a tárgyalófeleink – némi hazai segédlettel – a valós érdekeiket a tárgyalóasztalról ügyesen az asztal alá rejtették. Az asztal alatti teret pedig takarja a lelógó abrosz, amelynek takarásában jól lehet a partnert rugdosni, annak lábára taposni. A politikai attakokkal sikerült sokat visszahozni és újra visszaterhelni hazánkra. (Ki kell vezetnünk a különadókat.) A kamatszivattyú és őrzője, az MNB viszont az abrosz takarásába került, és a remények szerint nem is fog sérülni. (A jegybanki függetlenség még „függő” kérdéseit az EKB-hez utalták.) Az asztal alatti lábmunkatárgyalások majd erről szólnak, a közönség ebből meg ismét nem ért semmit.

Ha esetleg minden MNB-„függetlenségi” kérdésben sikerül behódoltatni, az idő múlásával az is felmerül majd, hogy az egyezségért cserébe a 2013 elején aktuális vezércserékre csak a tárgyalópartnereinkhez lojális új vezetők jöhetnek számításba a jegybank élén. Olyanok, akik a tárgyalópartnereink érdekeit képviselik Magyarországon, és nem fordítva, mint Csehország esetében, vagy éppen Romániáéban. A csehektől fényévre vagyunk lemaradva. Jobb, ha az 1990 óta a román jegybank élén ülő Isarescuról veszünk példát. Rövid időre miniszterelnök is volt, nagykövet az USA-ban, és kijelölt pénzügyi nagyjaink által is látogatott nemzetközi brigádoknak is elismert tagja (pl. Trilateral Comission). Az 1989-es romhalmazból mégis eljutott oda, hogy ma Romániában fele kamatért lehet pénzt kölcsön kapni, mint nálunk, függetlenül attól, hogy bal- vagy jobboldali kormány van náluk. Isarescu a románok embere a világhatalomnál, a mi védettjeink pedig a világhatalom emberei hazánkban. Ez az érdekkör került takarásba.

Ha végleg ott marad, megnézhetjük magunkat. Ismét élre kerülünk, de újra mások hasznára.

2012. május 01. 08:20

Hunhír.info

2006-ban érzékelve, hogy egy vérre menő politikai küzdelem az őszödi beszédről való vita, sokan kitartottak mellette, néhányan azóta is nehezen gyógyuló sebeket szereztek abban a harcban. Most Feri, neked kell tudnod elengedned azokat, akik kitartottak melletted. Nekik tartozol ezzel.

Búcsú Gyurcsány Ferenctől
Hammer Ferenc

Hammer Ferenc

2012.05.01., 03:15 2012.04.30., 18:20 7391 13

2006-ban sokan kitartottak mellette, most nekik tartozik azzal, hogy elengedi őket és lelép.

Egy turbófokozatban működő KISZ-titkár a nyolcvanas évek közepe táján ki lehetett? Voltak néhányan, akiknek volt valami komoly projektje, kultúrház, színpad, zenekar, akármi, ami alá összehordtak kiszt, népfrontot, pártot, megyei tanácsot, téeszbuszt, helyi konzervgyárat, ami volt, csak hogy menjen. Ezek voltak az úgynevezett rendes kiszesek, nem is igaziak teljesen, afféle muszájkiszesek. Volt néhány igazi natúr komcsi kiszes. Őket az oszlopszenteknek kijáró, többnyire rokonszenvező, de pusztán antropológiai érdeklődés övezte, közöttük volt néhány elborultabb, teoretikus észjárású is, akik számára a létező szocializmus olyan tételei, mint a szovjet megszállás, 1956, Csernobil vagy a szegényes szovjet üzletek mindössze az esendő mindennapok esetleges, szélhordta kósza tényeiként estek latba a marxi elmélet gránittömbjeivel szemben. És voltak a KISZ-vezérek, akiket igazából sose lehetett látni, mert már csak a KISZ- vagy pártvezetés téridőiben pörögtek. Ahogy Józsi bácsi mondta az Orionban, „volt itt egy inas, elhívták egyszer söpörni a KISZ-klubba, legközelebb már csak az üzemi újságban láttam őt, mint valami kerületi KISZ-főnököt.“ Egyszerűbben szólva, a KISZ-főnök, ha pörgött, akkor vagy volt egy helyi projektje, vagy félkegyelműnek számított, vagy pedig számító karrieristának. A legtöbb KISZ-titkár nem pörgött, hanem karriermegfontolásból és az adminisztratív szükség szabta konformizmusból írogatta az alapszervezeti dokumentumokat. Miközben már a single malt komszomolec is farmert hord a plakáton. Valószínűleg nem lettem volna jóba Gyurcsány Ferenccel, ha megismerkedem vele a nyolcvanas években.

Ám Gyurcsány legelkötelezettebb hívei nem a nyolcvanas évekbeli kiszes tetteiért voltak oda érte. Még talán az emelkedő hős legendáriumba az is belefért volna, ha a blogján, vagy egy tévéshow-ban elárulja, hogy a zaklatott nyolcvanas években bizony még az is előfordult, hogy időszűkében a legegyszerűbbnek az tűnt, ha a családi könyvespolcról leemelt korábbi szakdolgozatot adja be újbóli megmérettetésre. Mert hiszen kalandos évek voltak azok. Én bizony a plagizálásnak a Menard-féle esetéről is hallottam, amikor is, amúgy később egy fényes karriert befutó pénzügyi szakember még a másolással sem bíbelődött, hanem egy vidéki főiskola könyvtárából ellopott szakdolgozatról tépte le a borítót, újraköttette a neve alatt és azzal diplomázott le úgy nyolcvanhét körül.
hirdetés

És ott volt Őszöd, amikor a kalkulálható politikai haszon vezérelte a szemforgatást. Azaz, hogy valaki névértéken kezelje az őszödi beszédet („hazudtunk“), és pont amiért gyomorfogató álnokságnak tűnt az erkölcsre és a morálra hivatkozó (ál)felháborodás. Ugyanakkor egyformán nagy hiba, és talán bűn volt alábecsülni annak a tételnek a fontosságát, hogy be kell tartani a főszabályt, miszerint politikusokat azért tartunk, hogy ne lehessen őket hazugságon kapni. Ha Gyurcsány Ferenc igazolja 2006 után, hogy van olyan cél, amiért érdemes egy demokráciában így beszélni, akkor e szabályt lehet, hogy újra kellene írni. De fájdalom, nem igazolta.

És most itt van ez a szakdolgozat. A részletek itt már mellékesek. 2006-ban érzékelve, hogy egy vérre menő politikai küzdelem az őszödi beszédről való vita, sokan kitartottak mellette, néhányan azóta is nehezen gyógyuló sebeket szereztek abban a harcban.

Most Feri, neked kell tudnod elengedned azokat, akik kitartottak melletted. Nekik tartozol ezzel.
 

A Bundestag elutasította a magyar kormány elleni fellépést

2012. április 27. 19:46

Hunhír.info

Elutasította a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) a Zöldek egy Magyarországra is vonatkozó indítványát, amelyben az ellenzéki párt azt kezdeményezte, hogy a Bundestag szólítsa fel a kormányt a sajtószabadság melletti határozott fellépésre.

Az indítvány csütörtökön késő este került a Bundestag plénuma elé, amely elfogadta az illetékes bizottságnak az indítvány elvetésére irányuló javaslatát.

Az ellenzéki Zöldek 2011 júniusában benyújtott indítványukban kifejtették, hogy az állami beavatkozás veszélyezteti a sajtószabadságot az Európai Unióban. A magyarországi "fejlemények különösen nyugtalanítók" - fogalmaztak a Zöldek indítványukban, amelyben Franciaországot és Olaszországot is a problémás tagállamok közé sorolták.

Az utóbbi két állammal kapcsolatban a Zöldek kiemelték, hogy a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi újságíró-szervezetnek az országokat a sajtószabadság és a média helyzete alapján rangsoroló listáján 2010-ben a 44., illetve a 49. helyen álltak, holott 2004-ben még a 19., illetve 39. helyet foglalták el. Magyarország besorolása ugyanebben az időszakban egyébként javult: a szervezet 2010-es listáján a 23., míg 2004-ben a 28. helyen állt.

A Zöldek azt akarták elérni indítványukkal, hogy a Bundestag szólítsa fel a kormányt: szálljon síkra uniós szinten a "médiaszabadságért, a médiapluralizmusért és a független médiaigazgatásért, valamint a sajtó és a tájékozódás szabadságáért", a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban pedig " továbbra is félreérthetetlenül foglaljon állást és mutasson rá arra, hogy nem kielégítő a médiatörvény módosítása, és a jogszabály a sajtószabadságot korlátozó hatása miatt továbbra sincsen összhangban az európai szerződésekkel".

Lehet nyugodtan fasisztázni, meg futni a rabbihoz siránkozni!!

Kúrcsányi sógorától lopta szakdolgoztát + HunHír kommentár

2012. április 28. 07:22

Koldus Kálmán - Hunhír.info

Gyurcsány Ferenc sógora volt az, aki négy évvel a volt kormányfő szakdolgozata előtt már hasonló című diplomamunkát adott le a pécsi egyetemen - közölte a HírTv, a csatorna ezt firtató kérdéseire válaszul a volt miniszterelnök azt mondta, minden bizonnyal látta, olvasta és használta az egyébként azóta eltűnt szakdolgozatához akkori sógora munkáját.

Gyurcsány Ferenc szó szerint ugyanolyan címmel adott le szakdolgozatot 1984-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán, mint akkori sógora négy évvel korábban – közölte pénteken este a Hír TV. A volt kormányfő technika szakon, míg sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban földrajz szakon adott le diplomamunkát A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel - közölte a hírtelevízió.

Rozs Szabolcs a tévének azt mondta: nem tudott arról, hogy húgának férje is szőlészeti tárgyú diplomamunkát nyújtott be, és azt is hozzátette, hogy tőle nem kérte el szakdolgozatát sem a politikus, sem annak volt neje, Rozs Beatrix.

Gyurcsány a Hír TV-nek először azt mondta, nem volt arról tudomása, hogy pár évvel korábban hasonló témában leadtak egy szakdolgozatot a főiskolán, úgy fogalmazott: "Hát, nem tudom, elég sokan jártunk oda, fogalmam sincs". A további firtató kérdések nyomán azonban arra jutott, hogy ha rokona ugyanilyen témában adott be dolgozatot, akkor azt kell valószínűsítse, hogy látta azt a munkát, olvasta, és úgy véli, bizonyára használta is.

A HírTv anyaga nyomán az mno.hu felidézi, hogy a DK elnöke először a Facebook közösségi oldalon hozta nyilvánosságra a pécsi közgázos leckekönyvét az államvizsgáról és a szakdolgozatról szóló bejegyzéssel (ezen a szakon 1990-ben végzett), valamint a tanárképzős indexét, de a diplomamunkákat nem mutatta be. Később azt mondta, hogy megkeresi a szakdolgozatokat, majd bő egy héttel később Gyurcsány Ferenc azzal adta fel a diplomamunka keresését, hogy a maga részéről mindent megtett a dokumentumok felkutatása érdekében, de azok nem lettek meg.

A lap arra is emlékeztet, hogy Schmitt Pál államfő plágiumbotrányának alakulása során a volt miniszterelnök Facebook-oldalán többször is erkölcsileg elítélte a doktori értekezés másolását, többek között úgy fogalmazott: "A 2006-os őszödi beszédem a tovább élő kádári hagyományokkal és a mutyikkal, féligazságokkal terhelt rendszerváltozással való szembenézés kísérlete volt. Schmitt Pál ügye ezzel szemben antiőszöd, a kádári hagyományok és a rendszerváltozás rossz hagyományainak folytatása."

Hunhír.info kommentár:

2012. április 27. 05:55

Hunhír.info

Az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete a Wall Street Journal hasábjain állt ki Magyarország mellett egy csütörtökön megjelent véleménycikkében. Kurt Volkerszerint Magyarországon jelenleg is a demokráciáért, és nem a demokrácia elleni küzd a kormány; harca során persze számos felülvizsgálatra, újragondolásra szoruló döntést hozott. Az amerikai diplomata szerint azonban ez nem egyedülálló jelenség a demokráciákban.

USA: alázatot és megértést Magyarországgal szemben


ecoline.hu
2012.04.27., 05:15 Frissítve: ma, 05:05 194 0

Az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete a Wall Street Journal hasábjain állt ki Magyarország mellett egy csütörtökön megjelent véleménycikkében. Kurt Volker szerint amikor Nyugaton mostanában Magyarország szóba kerül, mindenki hajlamos úgy tenni, mintha nem tudná, hogy a demokrácia egy folyamatosan alakuló, változó rendszer, amely épp azért a lehető legtökéletesebb, mert soha nem lehet befejezett. Volker szerint Magyarországon jelenleg is a demokráciáért, és nem a demokrácia elleni küzd a kormány; harca során persze számos felülvizsgálatra, újragondolásra szoruló döntést hozott. Az amerikai diplomata szerint azonban ez nem egyedülálló jelenség a demokráciákban.

Olaszországot az EU nem sújtotta szankciókkal azért, mert Silvio Berlusconi miniszterelnöksége idején az olasz televíziós média többségét irányítása alatt tartotta, míg a magyar kormánynak felróják, hogy az állami cégek hirdetéseinek újraosztásával kedvez a jobboldali médiának. Az Egyesült Királyságban többeket letartóztattak, amiért közösségi hálókon "gyűlöletbeszédet" folytattak, ám senki nem szólalt fel a szólásszabadság védelme érdekében, míg a magyar sajtószabadság kérdése európai üggyé vált az elmúlt év során. A jelenlegi görög és olasz kormányok választások nélkül kerültek hatalomra és döntenek országaik hosszú távú sorsát gyökeresen átformáló kérdésekről, miközben a parlamenti választások során megszerzett kétharmados többséget szerzett magyar kormánnyal szemben az a vád, hogy hatalmával élve aláássa a demokráciát.

Volker nem veszi védelmébe a kormány döntéseit, mindössze arra hívja fel a Nyugat figyelmét, hogy kissé elragadtatta magát Magyarországgal szemben. Ez a megkülönböztetés oda vezetett, hogy az országban látványosan fokozódott az EU-ellenes közhangulat, további teret nyert a Jobbik és mélyült a megosztottság a liberális ellenzék és a konzervatív kormányoldal között, épp egy olyan helyzetben, amikor az ország számára kulcsfontosságú lenne, hogy megerősítse európai és transzatlanti kapcsolatait.

Az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete szerint a Nyugatnak egy nagy levegőt kellene vennie, és némi szerénységet és megértést tanúsítania Magyarországgal szemben. A magyar kormánynak további törvénymódosításokat kell végrehajtania többek közt a központi bank és az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzése érdekében, és legfőképp egyenesebben kell beszélnie belföldön és külföldön egyaránt. Magyarország egészének pedig vissza kell térnie ahhoz a szokásos udvariassághoz, amelyről világszerte ismertek - írja Volker, aki szerint nem kell messzire menni ahhoz, hogy meglássuk az alapvető különbséget Magyarország demokratikus erőfeszítései és a demokrácia kudarca közt. Elég csak Oroszországra, Fehéroroszországra vagy akár Ukrajnára tekintenünk, hogy megértsük, a demokráciát Magyarországon közel sem kell még temetni.

ecoline

2012. április 26. 11:59

Szalay László - Hunhír.info

Írtam már korábban arról, hogy dr. Egri Oszkárt - a Mazsihisz jogtanácsosát - a Síp utcai vezetés kirúgta, mert kiderült: állítólag nem is zsidó (lásd: „Holocaust”-emléknapi nagytakarítás a Síp utcában című írásomat). A hírt Naftali Kraus blogján leltem, s közzé is tettem rövid kommentár kíséretében. Az Izraelben élő Kraus úr most újabb adalékkal színesítette a történetet, ezt is szükséges megosztanom az olvasókkal. Hogy tudjuk, hol élünk.

Ma, csütörtökön, az alábbi írást olvastam Naftali Kraus internetes naplójában (ahogy korábban, most is betűhíven közlöm a szöveget):

„AZ ÁLLAMTITKÁR ANTISZEMITIZMUSTÓL TART
DR EGRI OSZKÁR MENESZTÉSE MIATT

Mint előre figyelmeztettünk, hetekkel ezelőtt, a Mazsihisz eszelős határozata Dr Egri Oszkár jogtanácsos kirúgása tárgyában, minden jogi-szakmai indokolás nélkül – antiszemita felhangok hallatására kiválóan alkalmas és igy nem is lehetett volna jobb és alkalmasabb időpontot találni erre, mint most, amikor az újfasiszták felöklendezték a parlamentben a tiszaeszlári vérvádat.
Dr Egrit azért rúgták ki – a ’rabbik követelésére’, hangsulyozza Zoltai Gusztáv, - mert ’kiderült’ hogy édesanyja révén--- nem zsidó. Apja zsidó volt, nagyapja vidéken (neológ) rabbi – de ez Zoltai-Pferdmajer uraknak nem volt elég. Ők ugyanis nagyon ’vallásosok’ az utóbbi időkben. Már nincs mazsihisz alelnök aki a Mátyás templomban tartja esküvőjét, (nem, nem a lopásért elitéltről van szó, az is vidéki volt és ez is). A jelen pillanatban nincs pesti elnök sem karácsonyfával, minden rendben van, elvtársak.
A ’rabbik’ról nincs mit beszélni; azok most a biborossal tartanak lelkigyakorlatokat..
Mint most hirlik, az egyik zsidóügyekkel foglalkozó államtitkár, máris megdöbbenésének adott kifejezést, mondván
’Ezzel gerjesztik csak igazán az antiszemitizmust. - - - Mit szólnának a Mazsihiszesek, ha most erre fel mi is elkezdenénk kirugdosni a zsidókat a minisztériumokból---’
* * *
Egyelőre a kétfejü főnökség egymással veszekszik, kinek protegéját vegyék fel Dr Egri helyett. Valószinüleg az Elnök fog győzni, mert ő a az Elnök. A pesti elnök – akivel szintén aláiratták a ’papirt’ – most mélyen hallgat.
Lehet hogy szégyeli magát?
Lehetséges.”

Az első kérdés: melyik Mazsihisz-alelnököt ítélték el lopásért? A válasz: Krausz Istvánt (aki mellesleg a pécsi zsidó hitközség elnöke is volt). A hithű ember egy pécsi benzinkútnál 2009 augusztusában zsebre vágott egy pénztárcát (nem a sajátját), amelyben közel félmillió forintnyi euró lapult. Lebukott (mármint Krausz), s a bíróság elítélte (a hithű Krauszt).

A második kérdés: melyik egykori Mazsihisz-alelnök vezette oltár elé - ráadásul a Mátyás templomban! - szíve kiválasztottját? Nem tudom. Elképzelem, hogy egy református egyházi vezető a Dohány utcai zsinagógában lép frigyre szerelmével. Nehéz ugyan ezt elképzelni, de – tudjuk jól – Istennél semmi sem lehetetlen. Mint idéztem fentebb, a Mátyás templom falai is érdekes esküvőről regélnek...

Ami a krausi hírben igazán érdekes: van „zsidóügyekkel foglalkozó államtitkár” kicsiny hazánkban. Ráadásul – a szöveg értelme szerint – nem is egy. Hiszen Kraus csak az „egyik” ilyen államtitkárról beszél. Még érdekesebb az, amit ez az „egyik” mondott (legalábbis Kraus információi szerint): mi lenne, ha dr. Egri Oszkár kirúgását elvi alapnak tekintve a minisztériumokból is kirugdosnák a zsidókat? A kérdés jogos.

A Síp utcai ügyekben igencsak járatos, jól informált Naftali Kraus – az idézett szöveg is tanúsítja – nem rajong a keresztényekért, és általában a magyarokért. Mégis fölháborodik dr. Egri Oszkár kirúgásán. Mert szegény Egrinek hiába volt apai ágon rabbi felmenője, ő maga hiába zsidó, hiába oktat még most is az OR-ZSE (Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem) egyik tanszékén, mindez nem elég „Zoltai-Pferdmajer uraknak”: mivel anyja (állítólag) nem volt zsidó, könyörtelenül lapátra tették. Érdemes ezen elgondolkodni.

Már csak egyetlen kérdésre keresem a választ: mióta végeznek a Síp utcában fajkutatást? Eddig ugyanis úgy tudtam, hogy a Mazsihisz vallási szervezet. S aki zsidó vallású, vagy zsidó vallásra „betér”, az - etnikai hovatartozásától függetlenül - zsidó. Tévedtem. De akkor milyen intézmény működik a Síp utcában?
 

Jövőre 40. évfordulós találkozó az  A-soknak.

Szandál, nem kell jönnöd...

Kis hülye.:)))

Tomcatnek gyűjtenek pénzt Andrassewék - jobban fáj nekik egy ezres, mintha egy század gárdista venné ki a veséjüket

Nem a szabálysértés miatt elzárásra ítélt Dániel Péter a balliberális tábor egyetlen "mártírja" ezekben a napokban. A hivatásos rettegők legújabb közösségi akciója: sírva-ríva, átkozódva, ezer forintonként gyűjtik össze azt a 700 ezer forintot plusz kamatait (mintegy 1,1 millió forint), amelynek megfizetésére Rózsa Mihály SZDSZ-es főaktivistát kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla.

A per nyertese Polgár Tamás "Tomcat", akit Rózsa sorozatosan durva rágalmakkal, hazugságokkal illetett fajvédő blogjában, például azt állítva, hogy nincs érettségije, mert bűncselekmények miatt kirúgták a középiskolából, egy sor meg sem történt erőszakos és vagyon elleni bűntett elkövetőjeként is megpróbálta beállítani, és sértő jelzőkkel illette.

Az ítélet április 12-én emelkedett jogerőre. Rózsa természetesen a "szólásszabadság" elleni támadásként élte meg, s ugyanígy a rettegők kórusa is. A gyűjtéshez olyan közismert uszítók is csatlakoztak, mint Andrassew Iván, Horváth Aladár, vagy Gyurcsány Ferenc nővére, Gyurcsány Éva. A Facebookon található "700-an 1000-et Rózsa Mihályért" nevű csoport kommentárjai között tallózgatva azonban kiderül: jobban fáj nekik ez a fejenkénti ezres, mintha egy század gárdista venné ki a veséjüket az Andrássy út közepén.

Rózsa Mihály 2006-ban Demszky Gábor kampánytanácsadója volt. Egy akkor előkerült belső körlevélből kiderült, hogy ő volt azoknak a fizetett provokátoroknak az irányítója, akiknek feladata az SZDSZ-szel nem szimpatizáló internetes fórumok szétverése volt a feladata. Közülük sokan a HunHíren is megjelentek. A Magyar Nemzet értesülései szerint a helyesírással is hadilábon álló Rózsa pótolhatatlan kommunikációs képességeit a BKV-nál is igénybe vették Demszky országlása idején. Mindeközben hivatalosan egy gyógyfürdő rendszergazdájaként dolgozott papíron, ám munkaidejében is a liberális párt kommunikációs hadjáratának irányításával foglalkozott. Ebből az állásból most bocsátották el, amit természetesen újabb diktatórikus intézkedésként élt meg.

Rózsa Mihály értelmi szintjére jellemző, hogy miután már a harmadik bíróság ítélte el jogerősen kijelentéseiért - egyszer ugyanis büntetőeljárásban is elmarasztalták rágalmazás vétsége miatt - még mindig úgy gondolja, hogy a szólásszabadság a rágalmazás szabadságát jelenti, és ezekben a napokban több balliberális médiumban, így például a Klubrádióban és facebookos csoportokban is többször megismételte azokat a kijelentéseit, amelyektől az említett ítélet eltiltotta, és az ítélet szerint eltávolítandó blogbejegyzéseit is újra hozzáférhetővé tette, sőt, lelkesen terjeszti. A "700-an 1000-et Rózsa Mihályért" csoport ezért néhány hónapon belül indíthat egy "Megint egy rakás pénzt Rózsa Mihálynak" mozgalmat. Újabb büntetőeljárás is indult Rózsa ellen Tomcat feljelentésére, amelyben a bíróság minden bizonnyal a vádlott terhére fogja értékelni, hogy nem jelentett számára visszatartó erőt a korábbi ítélet, és elzárásra vagy akár börtönbüntetésre is számíthat.

S.L.

2012 március 11.-én a Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének az alapító okiratát Debrecenben írták alá. A hitközségek hálózata Brassótól Kolozsváron át Révkomáromig, Szabadkától Aradon keresztül Pozsonyig terjed. Természetesen mai, magyarországi települések is benne foglaltatnak.A legfontosabb elv " Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a zsidóság jelene és jövője a Kárpát-medencében biztosított legyen! A cél az együttműködés vallási és világi értelemben ! "

Az írásomban néhány érdekes összefüggést írok le.Nem fog mindenkinek tetszeni.
Tavaly, 2011 őszén a debreceni zsidó hitközség immár a tizenkettedik konferenciáját tartotta "Rólunk szól" címmel. A 160 résztvevőből 100 fő a jelenlegi, trianoni határokon túlról érkezett. Tehát a kongresszus határozottan Kárpát-medencei léptékben gondolkodik.
Ezen a tavalyi 12.-ik összejövetelen beszéltek egy új szerveződésről, amit idén, létre is hoztak.

Ennek megfelelően 2012 március 11.-én a Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének az alapító okiratát is Debrecenben írták alá.A hitközségek hálózata Brassótól Kolozsváron át Révkomáromig, Szabadkától Aradon keresztül Pozsonyig terjed. Természetesen mai, magyarországi települések is benne foglaltatnak. A legfontosabb elv " Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a zsidóság jelene és jövője a Kárpát-medencében biztosított legyen ! A cél az együttműködés vallási és világi értelemben ! "

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára beszél a debreceni Megyeházán tartott ünnepségen, amelyen megalakult a Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége

A debreceni izraelita vallású emberek életét az 1842-es évektől napjainkig Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára (magyarán miniszterhelyettes), mesélte el.
Egy ilyen pozíció kulcsfontosságú egy ország életében. Nekem azonnal a rendszerváltás éveinek kulcsfigurája, a kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium vezetője és a privatizáció folyamatának felügyelője, Suchmann Tamás jutott eszembe. Ő volt az, aki a miniszterelnöki hivatal államtitkáraként (és a MAZSIHISZ alelnökeként) azt nyilatkozta, első, másod és harmadsorban zsidó, azt is elmondta, hogy elérkezett Magyarországon a zsidó reneszánsz, de még nem az igazi”

Ez a kijelentés önmagáért beszél, mindent elmond a rendszerváltásról és a privatizációról.És természetesen napjainkban sem változott semmi.

A privatizáció elmúlt, de a nemzet létét befolyásoló pénzcsapoknál , döntéshozó funkciókban hasonló figurák állnak, világnézet azonos,a vallási elkötelezettség is,csak a nevük más ...
Néhány érdekes tény, amiről eszmecsere folyt.. A vallási és polgári élet összehangolása az élet minden területén nagyon fontos dolog- ez az egyik legfontosabb szempont. A magyar tanulóknak meg kell mutatni, hogy a határon túli területeken a zsidóságnak mekkora jelentősége volt. E célból a zsinagógákat, temetőket,emlékhelyeket és mindenféle zsidó kulturális jellegű emlékhelyet be kell mutatni.A "magyar tanuló ifjúságnak"be kell mutatni Auschwitzban a holokauszt szörnyűségeit, mert csak a helyszínen érezhetik át a szörnyűségeket. Mindehhez természetesen a magyar állam biztosítaná az anyagi feltételeket.

Szóba került a kiválóan működő pozsonyi példa.Nagyon fontos, hogy a felnövekvő fiatal generáció egyre többet tudjon a történelmi előzményekről, mert a Pozsonyi Zsidó Múzeumba a gyerekek már első osztályos koruktól rendszeresen járnak,az iskolákban pedig túlélők tartanak előadásokat.Ebben a szabadkai és az aradi hitközség elnöke is egyetértett.
Fiatal generációk kérdése. Ennek kulcsmondata, hogy a legjobb befektetés a fiatalok minél magasabb szintű tanítása.(Ejnye ! A magyar gyerekek oktatásában miért az ellenkezőjét alkalmazzák ?) Fontos a vallási és világi témáju stratégiák összehangolása.Nagyon fontos , az internet felhasználása, mert haladni kell a korral! Furcsa volt az a megjegyzés, hogy a a magyarokat folyamatosan szembesíteni kell a holokauszttal, de az izraeliták számára a folyamatos holokausztmegemlékezések már nem jelentik a zsidó jövőt, erre már őnekik nincsen szükségük !!! Ezután egy nagyon érdekes téma következet; hogyan ismerhetik fel egymást a zsidók apró, látszólag észrevétlen jelekből? Egy villámgyors, nonverbális úton (testbeszéd, mimika stb), megkülönböztethetik a kívülállókat és felismerhetik egymást. Gyakorlatilag a tetteikkel is felismerhetik egymást, de ez hosszabb időt igényel.Úgy állapodtak meg, hogy ehhez felkészülésre lenne szükség, ezért egy speciális kommunikációs és felismerési rendszert kellene kidolgozni.
(Amikor a magyarok széthúznak és nem tudnak összetartani, az nem mindig a magyarok hibája, hanem "bizonyos felforgató elemeké ! Bizonyos időközönként megfigyelhetőek ilyen összehangolt bomlasztási hullámok a pártokban, nemzeti szerveződésekben és a paramilitáris szervezetekben is!! Varázsütésre ...)
Számomra az az érdekes, hogy néhány év konferenciájának eredménye egy szövetség. Ez a szövetség pedig gyakorlatilag a történelmi Nagy-Magyarországot foglalja magában. Bár a régi Galícia területére is nagyon sok turista utazik manapság, a "gyökereit keresve".

Jó részük többnyire jelentéktelen kicsiny kis földecskét, rossz dűledező borospincéket vásárol, csak a nosztalgia kedvéért... No persze ...Érdekes hallani, ahogy a helyiek értetlenül és mosolyogva mesélik , hogy a csoportosan idelátogatók mindenféle vacak földdarabot felvásárolnak, mert honvágy ébredt bennük annyi év után." Egy szóösszetételt lehet hallani mindig ; ".. a gyökereiket keresik..."
Lépjünk ki a Kárpát-medencéből és gondolkodjunk nagyban !!
A világ parlamentjeiben legkevesebb 2-300 zsidó képviselő van.Ezek a képviselők néhány évente, mint parlamentek feletti csoport összejönnek egy-egy konferencián és beszámolnak a gazdaországukról.Ez az országuk általános állapotától a zsidó közösségek életén át a zsidó szervezetekig terjed. Ez a folyamat most intezívebbé vált. A konferenciák közti "üres" időszakokban a kapcsolattartást egy bizottság végzi. A bizottság most folyamatosan tájékoztatja a konferenciák résztvevőit az aktualitásokról.

Ebben az évben, 2012-ben ez a kongresszus Olaszországban van tervezve, utána a következőt Fónagy János külön kérésére Budapesten rendeznék meg. Washigtonban, a Capitoliumban 2011-ben ennek e kongresszusnak a tagjai előtt - így Fónagy János előtt - az USA képviselőház tagjai kijelentették, hogy garantálják Izrael biztonságát. Mint fentebb írtam, a Kárpát-Medencét illetően egy szerveződési forma változás történt. Nos Európában is hasonló a tendencia !

Ennek megfelelően 2012. február 16.-án Brüsszelben,az Európai Parlament épületében megalapult Simon Peresz álma, a 120 képviselőből álló Európai Zsidó Parlament. (47 ország adja a tagjait, Magyarország 5 tagot ad. Ez az öt "magyar" tag ; Banyai László, Bodnár Dániel, Köves Slomó , Kürti Csaba, Olti Ferenc )

Nos, akkor nézzük, hogy működik gyakorlatban ez a rendszer, mire jó ez a nagy szervezkedés !
Nemrég, ugyebár Baráth Zsolt Jobbikos képviselő megemlítette a híres tiszaeszlári pert !
Az az igazság, hogy a zsidók sokszor öltek meg keresztény szűz lányokat, a zsidó húsvét idején. Ez tény, felesleges vitatkozni, pereskedni,mert visszájára fog elsülni a dolog.

Ha valaki nem hiszi el, vegye meg Ariel Toaff ; Véres husvét cimű könyvét, ( Allprint kiadó 2009-ben kiadva, 1114 Budapest Kinizsi u.6, ISBN 978 963 9575 31 8 )
Ennek a könyvnek az első kiadása rendkívül kategórikusan számol be ezekről a rituális gyilkosságokról. Szó szerint idézve a könyvből ; ".. a fundamentalista askenázi zsidók egy kisebb csoportja valóban, többször követett el rituális gyilkosságokat." Nem akarok idézni több tényt a keresztény szűz lányok meggyilkolásáról , el kell olvasni a könyvet, minden le van részletesen írva.
A könyv írója Ariel Toaff, zsidó származású író és történész. Izraelben él, a Tel-Aviv melletti Ramat Gan-i Bar Ilan egyetem történész professzora.A könyv megírása után fel kellett állnia a professzori székéből és rendőrök őrizték az életét- a szélsőséges zsidók támadása miatt.

A könyv sikeres és botrányos lett, a második, kissé átszerkesztett kiadása magyarul is olvasható. Mert a professzor volt olyan bátor és másodszor is kiadta a könyvet, mert ugyebár az igazság kimondása nem bőrszín, vagy vallás függvénye. Ki segíthetett neki ebben a kényes témában ? Ariel Toaff édesapja Elio Toaff, aki 1951-től 2002-ig , tehát 51 évig volt Róma főrabbija és kiemelkedő szerepe volt a zsidó-katolikus ellentétek enyhítésében.

Tehát adott a nagytudásu római főrabbi, akinek az Izraelben történész professzorként élő fia kutatások alapján kiad egy könyvet a rituális gyilkosságokról. Van-e valaki , aki egy dokumentumokkal alátámasztott történelem professzor munkáját meg akarja cáfolni ? Normális, épeszű ember nem lesz ilyen ! Fanatikus cionista barom annál több lesz !!
De mi fog történni a tiszaeszlári per felemlegetése után ? Mert ugye a "pók a hálóját megszőtte" ! Megcsörren a telefon a bizottságnál. A bizottság körbetelefonálja a kongresszus tagjainak százait és a világ parlamentjeiben Spanyolországtól az USA-át Norvégiáig jobb és baloldali politikusok fognak tiltatkozni....Gyakorlatilag "világméretü" lesz a felháborodás. ...és az egész csak egy telefonba került ...
Tiszaeszlárra visszatérve néhány tény.

Korniss Ferenc törvényszéki tanácselnököt 1883 augusztus elején gróf Dégenfeld József téglási kastélyában gróf Tisza Kálmán miniszterelnök személyesen fenyegette meg.Amennyiben elítéli a zsidó saktereket, akkor a bécsi Rotschild bankház nem adja meg Magyarországnak a 60millió forintos hitelhosszabítást és Magyarország csődbe megy, a nemzetiségek fellázadnak. (kissé Trianonra emlékeztető helyzet 1883-ból)
Korniss Ferenc teljesítette az ultimátumos, de soha többé nem ült bírói székbe.
Solymosi Eszter holtteste soha nem került elő, de találtak egy másik női hullát, akit az ő ruháiba öltözve fogtak ki a Tiszából.
Az Ariel Toaff féle könyvben van egy nagyon jó mondat. Minden nemzetben van olyan fanatikus csoport, amely brutális cselekedetekre képes, ezt felesleges tagadni.
Visszatérve az írásom kezdetére, remélhetőleg néhány dolgot megértett az olvasó. Az elkövetkezendő időben nagy nyomás alá fognak kerülni a magyarok. Ez a nyomás, balszerencsék sorozata nem a véletlenek műve, hanem egy ellenünk irányuló, összehangolt alattomos támadás eredménye lesz. Csak az fogja ezeket túlélni, aki lélekben erős és felkészült lesz.

Most Izraelben tragikusan száraz a klíma, ez az egyik oka annak, hogy el kelljen költözniük a
zsidóknak.De hová ?Évek óta erről beszélnek a magyar zsidók is. Magyarország vízekben rendkívül gazdag, mondhatni paradicsomiak az állapotok. Valakinek a világpolitika és a klímaváltozás miatt száraz és forró a lába alatt a talaj ! Egy bölcs, Izraelben élő rabbi szavait idézném , ő átlátja a lényeget ! Átlátja, pedik csak szakrális síkon gondolkodik !
"Az eső mindennél fontosabb. Ha még sokáig elmarad, nem él meg semmilyen ember;se zsidó, se muzulmán, se pedig keresztény. Ha békésen megférnénk ezen a földön, talán gyakrabban nyílnának meg az ég csatornái. Mind a zsidó,mind pedig az Iszlám hagyományi szerint az eső az ember cselekedetei szerint jön jutalomként,vagy nem érkezik idejében büntetésként".

A zsidók nagyon készülnek valamire, állandóan arra utalnak, a Mindenhatójuk hamarosan változást hoz az életükben.

Nem tudom mire céloznak, de erre a céltudatos szervezkedésre oda kellene figyelnünk jobban !
Teljesen felesleges pártokban gondolkodni, mert minden pártba beférkőztek, hangadók , befolyásolnak és manipulálnak mindenkit.Csak nemzetben szabad gondolkodni és kicsit tanulni kellene tőlük ! A pitiáner "zsidózások" ideje már régen lejárt !!
...és nekünk sem ártana szorosabbra zárni a sorainkat !

Dr Nagy Levente
Kunhegyes

Persze, ha az egészségpolitikát olyan szemlélet hatja át, hogy "Jó az nekünk, ha nem halnak meg az emberek?", akkor csak a profit szemlélet lesz a meghatározó. Bár, profit szempontjából is jelentős lenne évente tizenötezer munkás, a legképzettebb munkaerők által termelt érték, mert ez a tizenötezer ember a 45-65 éves korosztályból dől ki.

A vakcina kúra formájában alkalmazható. Az intravénásan beadott 200-400 nm méretű részecskéket az immunizálandó egyed szérumával kiegészítve használjuk hat héten át, kilenc alkalommal végzett oltással. Ezzel a módszerrel a leghatékonyabb az antitest termelés kiváltása.

Milyen állomásai voltak a készítmény végső kialakulásának?

Felfedeztük, hogy létezik antikoleszterin antitest.

Ennek az antitestnek az elfogadása és elfogadtatása nagyon nehéz volt, hiszen korábban azt állítottuk, hogy a koleszterin nem antigén. Hogyan képződne antitest vele szemben, ha nem antigén.

Amikor világossá vált, hogy a koleszterinnek lehet antigén tulajdonsága, akkor kezdtük kutatni, az antigén tulajdonságot hordozó koleszterin előállítását. Közben módszert kellett kidolgozni az antiest kimutatásának rutinszerű végzésére.

Ezután tettük fel a kérdést, hogy mire való ez az antitest? Mert a természetben semmi sincsen csak azért, hogy legyen.

Kidolgoztuk az immunizálási protokollt, aminek az alkalmazásával optimalizálni tudtuk az antitest termelését. Számos kísérlettel igazoltuk az antitest termelésének növekedését, annak intenzitását és adjuvánsokkal kapcsolatos befolyásolhatóságát.

Megfigyeléseket végeztünk a szervezetben élő baktériumok antitoxinjaival kapcsolatos kölcsönhatással.

Amikor a kezünkben volt a diagnosztikai és immunizálási módszer kezdődhetett annak a kutatása, hogy milyen faladatot lát el az antiest az élő szervezetben. Kezdetben is egyértelmű volt, hogy a koleszterinnel kapcsolatos élettani folyamatokhoz kapcsolódva fejti ki hatását.

Olyan módszereket alkalmaztunk, amelyekkel érelmeszesedést tudtunk kiváltani. Ezek meglehetősen idő igényes feladatok voltak, mert egy ilyen kísérlet 19-25 hétig tartott. A kitartó munka meghozta az eredményt. Világossá vált, hogy az antitestnek az érelmeszesedés megelőzésében és visszafejlesztésében egyértelmű hatása van.

Nem mehettünk el a feladat mellett, hogy tisztázzuk, milyen hatása van a szaporodás biológiai folyamatokra. Ezért mesterségesen megtermékenyített állatokon kimutattuk, hogy embrióvédő szerepe és a megtermékenyítést fokozó hatása van a megemelt antitest mennyiségnek.

Az álom valósággá vált?

Természetesen a világ másik végén is foglalkoztak antikoleszterin antitest kutatással. Amerikai kollégáknak köszönhettem, hogy az első nagy akadályt, ha éves késéssel is de sikerrel leküzdhettem. Amikor már ők publikálták az eredményüket, nem lehetett többé visszautasítani az antitest létét bizonyító felfedezésemet. Ma már nehéz lenne eldönteni, hogy nem ismerték fel a felfedezés jelentőségét, vagy éppen azért próbáltak "keresztbe tenni", mert felismerték.

Az állatkísérletek eredményeinek birtokában már-már arról álmodtam, hogy a kísérleti állatokon mért eredmények alapján egyszer emberen is kipróbáljuk, és siker esetén az érelmeszesedés leküzdésének fegyvertárába vezetjük a tapasztalatainkat. Ekkor jött a hidegzuhany. Amerikai kutatók publikálták, hogy disznó kísérlet során anafilaxiás sokkot kaptak az állataik és elpusztultak.

Miért lényeges a disznókon végzett kísérlet?

A disznókról tudni kell azt, hogy szervezetük nagyon sokban hasonlít az emberi szervezetre. Egyesek azt mondják, "a disznó egy horizontális ember". Persze a kontrázók azonnal hozzáteszik: igen, igen így van, az ember pedig, egy vertikális disznó. Az amerikai disznók halála nekünk is figyelmeztetés volt, fokozottan kellett figyelni a koleszterinből készített vakcina veszélyére.

Minden kutatás végcélja az ember szolgálata lehet. Az álmunk, hogy embereket is kezelhessünk, és gyógyíthassunk a disznó kísérleten át vezethet. Ezért én is vettem malacokat és immunizáltuk őket az általam előállított vakcinával. Nagy volt az öröm, mikor az általam gyártott vakcina, még többszörös dózisban sem volt káros. Az állatok egészségesen túlélték az oltást.

Mi a különbség a magyar és az amerikai vakcina között?

Egyszerűen csak annyi, hogy az általam koleszterinből formált vakcina immunizálta, a másik pedig, megölte az állatokat.

Hány évtized áll a kutatások eredménye mögött?

A koleszterinnel végzett vizsgálatokat, kísérleteket a múlt század hatvanas éveiben kezdtük. Ma már, több mint negyed százada, hogy felfedeztük az antikoleszterin antitestet, és több mint egy évtizede, amióta immunizálással vissza tudjuk fejleszteni az érelmeszesedést. Egy évtizede rendelkezünk embernek is beadható vakcinával. Ennek ellenére, ma is van professzor, aki nem hiszi, hogy létezik antikoleszterin antitest. Nem veszi észre, ma már ez nem hit, hanem tudás kérdése. Nagyon kevés helyen tanítják, hogy az antikoleszterin antitest létezik, szerepe van a koleszterin anyagcserében, és hiánya az érelmeszesedéshez vezet.

Embereken kipróbálták a vakcinát?

Az állatkísérleteket a sertések oltásával befejezettnek tekinthettük. Én meggyőződtem, hogy nincsen veszélye az emberi kipróbálásnak. Az első emberi kipróbálásra a saját vénámba oltottam az antigént. Azóta sajnos, nemcsak egy oltásra, de a teljes kúra beadására is sort kellett kerítenem. Nálam is jelentkezett az érelmeszesedés kiváltotta anginás roham. Természetes volt, hogy a sürgős orvosi beavatkozás után, immunizálással gyógyítottam magam.

Mit lehet tudni a vakcináról?

Mindent, ami a gyógyítással, ellenanyag termeléssel kapcsolatos. Maga a vakcina hatására képződött ellenanyag specifikusan kötődik a koleszterinhez. A koleszterin a szervezet számára nagyon fontos vegyület. Minden állati sejtben előfordul. A szervezet nagyobb részben saját maga részére állítja elő. A növényevő állatok teljes koleszterin szükségletüket megtermelik. Természetesen így van ez a "csak növényi" táplálékon élő emberekben is. A növényi szervezetben nem található. Több mint 250 térbeli formája, izomérje lehetséges. Királis tulajdonságú vegyület, ami azt jelenti, hogy minden formának lehet tükörképe is. Valahogy olyan formán, mint az ötujjas kesztyű. Csak öt ujja van, de ha meggondoljuk ez kétszer öt, mert lehet jobb és balkezes minden ujja. Ehhez hasonlóan a koleszterinnek is több mint ötszáz variációja lehet. A szervezetünkben egyféle koleszterin van, de ez nem antigén. A koleszterin ellen immunglobulint termeltető antigént a koleszterin izomérjei közül lehet kiválasztani. A variációkat még növeli, hogy a koleszterin kémiailag átalakítható, szubsztituálható vegyület, aminek jelentősége lehet a vakcina kifejlesztésében. Természetesen a sok lehetőség közüli választás magával hordozza a gyorsan ölő, anafilaxiás sokkot kiváltó oltóanyag veszélyét is. Sőt ma már tudjuk az is előfordult, hogy az egyik állatfajban antigén termelését, a másikban sokkot váltott ki a vakcina használata. Nem véletlen, ha ezeket figyelembe vesszük, hogy még tapasztalt kutatóknak is egyszerűbbnek tűnt "megkérdezni", mint kikutatni a használható vakcina gyártásának titkát.

A vakcinát sikerült-e gyógyszerként regisztráltatni?

A vakcinánk ma még nem hivatalos gyógyszer. Ehhez el kell végezni a hivatalos humán kipróbálást. Egyik oldalról, hogy tudjuk emberen nem "mérgező", a másik oldalról pedig, ismerjük, hogy a betegség aminek megelőzésére és gyógyítására alkalmas, évente mintegy tizenötezer ember halálát okozza, sürgetővé teszi, a mielőbbi hivatalos kipróbálást és alkalmazást. Ma már tudjuk, hogy alkalmas a koleszterin anyagcsere helyreállítására, az érelmeszesedés félelmetes plakkjainak visszafejlesztésére.

Többször sikertelenül pályáztunk a támogatásra, ami több százmillió forintot jelent. Már lemondtunk a pályázásról, amikor az előző politikai vezetés felismerte az immunizálás jelentőségét és felszólított bennünket az újabb pályázásra, már nem volt idejük. A felszólítás és a támogatás odaítélése közti időben menesztették a kormányt.

Most várakozó állásponton vagyunk. "Lenni, vagy nem lenni? " Ez a kérdés minden esztendőben 15000 viszonylag fiatal magyar ember számára. A kérdésre a választ csak közös összefogással, kormányzati szinten fogják tudni megadni.

Betegek mikor kaphatnak belőle?

Hivatalosan, csak hivatalosan kipróbált gyógyszerhez juthatnak. A vakcinát laboratóriumi körülmények között állítjuk elő. A világ számos helyén már sikerrel kipróbálták. Én senkit nem immunizálok. Több ország egészségügyi hatóságával vagyunk kapcsolatban. Az érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk a vakcinát. Az érdeklődők kipróbálhatják. Abban a reményben dolgozunk, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy az emberiség számára legalább egy ország hivatalos engedélyének a segítségével mihamarabb hozzájuthatnak a rászorulók. Jó lenne, ha Magyarország lehetne az első, aki hivatalosan élni tud a vakcina alkalmazásával.

A felfedezést önmagán próbálta ki az emberek közt elsőként?

Azzal, hogy önmagamon eredményesen próbáltam ki, eljutottunk oda, hogy emberen is alkalmazható ez az eljárás. Ennek híre futott, mert nem rejtettük véka alá. A vakcinánkat bejelentettük világkiállításra, és 2005-ben a Genfi Találmányi Világkiállításon aranyéremmel díjazták. Több országból jelentek meg érdeklődők, akik ki is vitték a vakcinát. Kaptunk visszajelzést, hogy emberen mások is sikerrel alkalmazták. A világ egyik országának egészségügyi miniszterétől hivatalos iratom is van, melyben jelzik, hogy szándékoznak emberi immunizálás céljára felhasználni.

A világon eddig egyedül mi, magyarok rendelkezünk olyan vakcinával, aminek a segítségével az érelmeszesedés megelőzhető, és visszafejleszthető emberi szervezetben is.

A magyar hatóságok hogy állnak a kérdéshez?

Mint említettem, pályáztunk többször is. Mire a politikusok felismerték a vakcina jelentőségét, már át kellett adni a helyüket. Az utódaik megfeledkeztek rólunk, vagy nem voltak elég okosak. Reméljük, hamarosan kormányzati szinten felismerik, és megteremtik a mielőbbi alkalmazás lehetőségét, legalább olyan gyorsan, mint az elmúlt évek "rettegett influenzái" elleni oltás feltételeit. Persze ehhez meg kell teremteni egy új egészségpolitikát, amelyiknek nem az lesz a kérdése, hogy "Miért jó az nekünk, ha nem halnak meg az emberek?"

Magyarország az emberek százezreinek az életét menthetné meg a vakcinával!

Ha így nézzük, akkor a 2003 óta évente 15.000 magyar embert veszítettünk amiatt, hogy a kezünkben lévő lehetőséget nem használtuk ki. A katolikusok a mise során, a közgyónásban felsorolják a vétkezés lehetőségeit "gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással". A keresztény ember tehát úgy tartja, hogy mulasztással is lehet vétkezni. Mulasztással tehát közel százezer ember életéért tehetők felelőssé azok, akik nem segítették megmenteni a 45-65 év közöttiek életét.

Van valami halovány remény?

Remény az mindig van, mert a remény hal meg utoljára. Az ember az optimizmusát nem szabad, hogy elveszítse. Különösen akkor nem, ha van lehetőségünk. Tudni kell élni vele. Mi szeretnénk élni vele, hazánk érdekében, ezért nem eladó a vakcina.

Külföldről érkezett-e visszajelzés?

Számos külföldi országról kaptam kedvező visszajelzéseket Ausztráliától, Amerikán át Oroszországig, Norvégiától Dél-Afrikáig és persze a közelibb országokból is.

A választásokat követően van-e remény a támogatásokra?

Feltételezhető, ha lesz egy magyar érdekeket képviselni akaró és tudó új kormánya az országnak, fölismerik ennek a jelentőségét. Akiknek fontossá válik, hogy 15.000 fiatal magyar élet megmaradjon, azok támogatni fogják.

Orbán Éva

Az interjú a KAPU áprilisi számában jelent meg.

2012. április 17. 06:56

Szalay László - Hunhír.info

Naftali Kraus blogját már sokszor idéztem, mert szinte minden héten találok a hírek között valami csemegét. A több mint hatvan évvel ezelőtt Izraelbe távozott hazánkfia közleményei között ma is leltem valami érdekeset. Sőt: valami hihetetlenül érdekeset. Az egyik hazai zsidó elöljáróról ugyanis kiderült, hogy nem is zsidó, s ezért azonnal kirúgták. Legalábbis ezt írja Kraus. Én pedig ezt a hírt adom át az olvasónak.

Olvassuk el Kraus szenzációs hírét (betűhíven közlöm):

„A SIPUCCA NÖVELI AZ ANTISZEMITIZMUST

MIÉRT KELL KÉT ÜGYVÉDET KIRÚGNI?
CSUPÁN AZÉRT MERT NEM ZSIDÓK?

Az utóbbi hetekben a Sip utcában (ami a mazsihisz gúnyneve) felmondtak két ügyvédnek, azért mert ...nem-zsidók.
Egyikük, Dr Egri Oszkár, a zsidó hitközség jogtanácsosa az elmult 12 (!) évben, mig a másik, G. István, az első beosztottja, Mindkettőnek azért mondtak fel – állitólag a "rabbik" követelésére – mert nem-zsidók.
Ezenkivül Dr Egrit azzal vádolják, hogy ’zsidónak adta ki magát’, becsapta rabbiját, Lövi Tamást, azzal hogy jogtalanul a Tóra elé járult.
Mint értesültünk, több felelős ember figyelmeztette a Mazsihisz felső (harmadik emeleti) vezetését, hogy a felelőtlen és meggondolatlan cselekedet növelni fogja az antiszemitizmust, mivel az egyre aktivabb antiszemiták (lásd a Jobbik vérvádját) azzal fogják vádolni a zsidókat, hogy faji alapon diszkriminálnak. Állitólag az izraeli nagykövet, Ilán Mór, is ilyen értelemben figyelmeztette a Sip utcát.
A felmondás április 15-én, lépett érvénybe. Zoltai Gusztáv, aki a felmondó leveleket aláirta mint munkáltató, azzal védekezik, hogy ’a rabbik kényszeritették őt erre a lépésre’. Mások szerint Z.G. ’fél a rabbiktól, akik sokat tudnak róla’.”

Ennyi a hír. Ami azért is érdekes, mert éppen az Élet Menete napján eresztették szélnek Egrit és helyettesét.
Nem tudom, igaz-e a hír, vagy sem. Azt viszont tudom, hogy a tavalyi év végén már téma volt Egri állítólagos nem-zsidó volta – a Népszabadság is cikkezett erről. Akkor Egri Oszkár lemondott a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga elnöki tisztéről. Igaz, a Mazsihisz honlapja szerint még mindig a Hegedűs körzet elnöke Egri, de ez a téves adat is csak azt bizonyítja, hogy a Síp utcai honlapot ritkán frissítik.
A hírek szerint tehát dr. Egri Oszkár nem zsidó. Ami az én értelmezésemben azt jelenti – ha jól olvasom Kraus úr szövegét -, hogy faji-etnikai értelemben nem zsidó. Ha így van, tehát a hír igaz, akkor viszont nagy baj van. Nagyon nagy baj. Hogy miért? Írásom végén majd kiderül.
Kicsoda is ez az Egri Viktor? Országos ismertségre akkor tett szert, amikor a Magyar Gárda Egyesület elleni perben a Mazsihiszt képviselte. De nézzük a részletesebb életrajzot.
Egri Oszkár korábban az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) oktatója is volt, méghozzá egyetemi docensként. Ma délután kerestem, de már nem találtam nevét az OR-ZSE oktatói között. Szerencsére az OR-ZSE egy régebbi oldalát elmentettem, azon szerepel az akkor még zsidónak minősülő dr. Egri Oszkár fényképe és életrajza. Ebből az életrajzból szemelgetek.
Egri Oszkár nem a Mazsihisz berkeiben kezdte karrierjét. 1984-ben diplomázott az ELTE Állam és Jogtudományi Karán. 1992-től az Állami Vagyonügynökségnél dolgozott igazgatóhelyettesként, majd az Állami Vagyonkezelő Rt-nél lett adminisztratív vezérigazgató-helyettes. 1995 és 1998 között a Hungária Vagyonkezelő Kft-t vezette, amely vagyonkezeléssel és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaság volt.
1998-ban önálló ügyvédi irodát alapított, amely főként polgári és gazdasági ügyekkel foglalkozik.
1999-ben történik meg a nagy fordulat Egri életében: ebben az évben lesz a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) jogi képviselője. Életrajza szerint „ebben a feladatkörében igyekszik mindent elkövetni a zsidóságot ért és érő hátrányok kompenzálása érdekében. Emellett ellátta a szóvivői feladatokat is 2005-ig.” Egri emellett a BZSH Hegedűs Gyula utcai körzetének elöljárója, majd 2009 decemberétől elnöke lett, tagja a Mazsihisz és a BZSH képviselőtestületének. Egri 2002 óta oktatott jogi ismereteket az OR-ZSE hallgatóinak, 2009. június elseje óta c. egyetemi docensként.
E sok adat után olvassuk el az életrajz első bekezdését:

„1953-ban született Budapesten. Héber neve: Moshe Haim ben Eliezer haLevy.
Nagyapja, Dr. Ellenbogen Ignác sümegi főrabbiként, dédnagybátyja, Dr. Reschofszky Artúr nagyatádi, abonyi, majd losonci főrabbiként tevékenykedett. A család 27 tagja szenvedett mártírhalált a holokausztban.”

Ha – mint hírlik – Egri urunk nem zsidó, akkor a két főrabbi felmenő is hazugság? De tovább megyek, mert van ennél fontosabb kérdés is. Ha Egri tényleg nem zsidó, akkor miként halhatott meg 27 családtagja a „holocaust”-ban?
Az Élet Menetéről készült felvételeken egyébként nem láttam Egri Oszkárt. A Mazsihisz honlapja pedig mélyen hallgat az Egri-ügyről. Holott engem most már nagyon érdekel, kicsoda valójában Egri Oszkár. S az is érdekel, mi történt a „holocaust”-ban az említett 27 családtaggal. Pláne most, amikor éppen a „holocaust” emléknapja van.


 

Aki lát, az lát.

Miután a blogtér Izrael-imádója szerint a Judapest szó leírása  kimeríti a közösség elleni izgatás tényállását, azért szükséges idekopiznom az alábbi oldalt.

programajánló | izrael | fórum | közösségek Országos Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest és Pest megye Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala minden ünnepi imarend koncert Chanuka denevérleső program Bárhol Mohács Budapest Bálint sdfgsdf Salgótarján Egész hét tegnap ma holnap 04.19. Cs 04.20. P 04.21. Szo 04.22. V 04.23. H 04.24. K 04.25. Sze 04.26. Cs 04.27. P 04.28. Szo 04.29. V 04.30. H 05.01. K       2012. Április 17.     [Hírek]

Hogy lássuk, ki kit gyűlöl, ki kinek kavar, ki ferdít.

Mármint, aki akar látni.

A 65 éve, 1947. április 12-én Magyarország és Csehszlovákia között elkezdődött lakosságcsere ismét alkalom arra, hogy rámutassunk a Brüsszelben és Prágában mindmáig ikonizált Eduard Beneš dekrétumalkotásának elfeledett hátterére, arra, hogy saját maga vallotta be, tudatosan követ el jogtalanságokat, így már 1916-ban követelte hazánk feldarabolását.
„Én egyáltalán nem igazságokra törekszem: politikus vagyok, ezért olykor tudatosan követek el jogtalanságokat, az állam érdekében és személyes érdekemben” – vallotta az első világháború végi párizsi „béketárgyalások”-on, aki ugyan 1945-ben hirdette ki dekrétumait, azonban minden nemzetiségeknek tett korábbi ígéretét megszegve előtte is annak szellemében járt el műállamában a magyarsággal és a szudétanémetséggel szemben, sőt már 1916-ban követelte hazánk feldarabolását.

Ami közismert, az 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétuma („az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek állami kezeléséről) 2. §-a első bekezdése („az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik e dekrétum további rendelkezései értelmében”), 4. §-a („állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni a német vagy magyar nemzetiségű személyeket”), 6. §-a („német vagy magyar nemzetiségűeknek tekintendők azok a személyek, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy pedig a német vagy magyar nemzetiségű személyeket tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok vagy politikai pártok tagjai lettek”), továbbá 1945. június 21-én kelt 12. számú dekrétuma („a németek, a magyarok, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős elosztásáról”) 1. §-a 1. bekezdése („azonnali hatállyal és térítés nélkül a földreform céljaira elkobozzuk azt a mezőgazdasági vagyont, amely német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában van, állampolgárságukra való tekintet nélkül”).
Az viszont már nem közismert, hogy amíg Lloyd George brit miniszterelnök1918. január 5-én kijelentette, hogy „Ausztria-Magyarország felosztása nem alkotja részét az antant háborús törekvéseinek”, Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök 1918. január 8-i „14 pontja” pedig csak „autonóm fejlődés”-t, „önrendelkezési jog”-ot akar biztosítani a Monarchia népeinek, Beneš már 1916-ban röpiratban követelte, hogy „Ausztria-Magyarországot fel kell osztani!”, és romjain fel kell állítani a négy részből – Csehországból, Morvaországból, Sziléziából és Szlovákiából – álló cseh-szlovák államot, amelynek északi szomszédja Lengyelország, a keleti Oroszország, a déli (a szerb, horvát, szlovén területek egyesítésével létrehozandó) Nagy-Szerbia lenne, továbbá az így megjövendölt új állam, szomszédjaival együtt, a Lajta és a Rába között egy korridorral a cseh területhez kapcsolva, Németországot körülkerítené, Olaszország pedig segítene a szlávoknak, hogy Ausztriát és Németországot az Adriától örökre eltávolítsák, végül Erdély Romániához kerülne, így a megmaradt Magyarország csak magyarlakta területeket foglalna magába.

A párizsi Grand Orient szabadkőműves páholy 1917. június 28-a és 30-a között tartott konferenciáján lényegében az iménti Beneš-i forgatókönyvet fogadták el, ő maga pedig már 1918 őszén egyenesen követelte Pozsonyt, mint „századok óta szláv város”-t, majd (a „Times” 1918. november 6-i számában) az egész Felvidék cseh megszállását, mondván, „Magyarországon bolsevizmus fenyeget s ezt egyedül csak a csehek tudnák elhárítani”. A trianoni szerződés aláírásakor ugyanakkor azt fájlalta, hogy Moson, Somogy, Vas, Zala vármegye nem lett Csehszlovákiáé, meghamisítva a rájuk vonatkozó népességi nyilvántartást (szerinte 1920-ban 700 000 volt a négy vármegye lakossága: 200 000 magyarból, 200 000 szlávból, 300 000 németből állt: a valóságban 1 270 115 ből 769 169 volt a magyar, 282 215 a német, 216 205 a szláv (horvát és vend)).

1919. szeptember 10-én Beneš aláírta a Saint Germain en Laye-i kisebbségi szerződést, amelyben kötelezte magát – amint dr. Ősz Béla tanulmányában (Benes. A megtévesztő propaganda nagymestere újra munkában, 1941) olvassuk –, hogy „Cseh-Szlovákország minden lakosának életét és szabadságát, születési, állampolgársági, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül megvédi: cseh-szlovák állampolgároknak ismeri el mindazokat, akiknek állandó lakhelyük van az odacsatolt területen, vagy ott születtek, ezen felül megadja az optálás [(lakhely)választás – Ifj. T. L.] jogát is: akik máshová optálnak, elvihetik vagyonukat és tőlük semmiféle kilépési díjak sem szedhetők”, továbbá minden nemzetiség számára biztosítja a saját költségükön való vallási, művelődési vagy szociális intézmények működését, és Kárpátaljának „a legteljesebb autonómiát”.

Mindez azonban csak írott malaszt maradt: amint Ősz Béla írja, Felvidékünk és Kárpátaljánk húsz éves cseh megszállása alatt az ottani börtönök „hamarosan megteltek magyarokkal pusztán azért, mert a letartóztatottak nem tagadták meg nemzetiségüket. A magyar területeken elrendelték a statáriumot és az előzetes cenzúrát. Megszervezték a Propaganda Kancelláriát. Ez a hivatal kémekkel és beugratókkal árasztotta el az egész Felvidéket. Összefogdosták az ártatlan magyarokat, megkínozták, félholtra verték. A magyar tisztviselőket,. Akár letették a hivatali esküt, akár nem, megfosztották állásuktól és sokszor még nyugdíjat sem adtak nekik. A törvényhatóságokat feloszlatták, élükre zsupánokat, kormánybiztosokat állítottak. Beleavatkoztak az egyházak ügyeinek vezetésébe, a papokat a püspökök ellen lázították. A magyar lapokat megszüntették, a kulturális egyesületeket feloszlatták. A magyar cégtáblákat letépték. A vármegyéket megszüntették, helyettük hat nagy megyét állítottak fel azért, hogy azzal a magyarságot nyelvhasználati jogától elüssék. Aki a Himnuszt vagy más eltiltott magyar dalt énekelt, letartóztatták, még azt is, aki véletlenül levente cigarettát hozott magával a határon át.” Ennyit arról, ki volt a machiavellizmusban a névadó mestert is alighanem megszégyenítő, Brüsszelben és Prágában mindmáig ikonizált Eduard Beneš.
 

Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Nem kell rendkívüli előrelátás ahhoz, hogy kijelenthessük: ez az úgynevezett demokrácia-kisérlet is ugyanúgy fogja végezni, ahogy a többi ezt megelőző. A liberalizmus trágyalevétől a szokásosnál is erősebben átitatódva, és kellően megrothadva, a társadalom megvetésétől kisérve - most már reméljük véglegesen - a történelem trágyadombjára kerül. Már nagyon büdös van tőle egész Közép-Kelet-Európában.

A demokrácia, mint államforma, és mint eszmei és gondolati modell a II. világháború utáni nemzetközi politikai és szellemi áramlatok non plusz ultrája lett. Amire mindig vágytunk! A megtámadhatatlan és megfellebbezhetetlen szükségszerűség és felsőbbrendűség. A vitathatatlan, megszentelt végső eszköz és cél....Aminél jobbat még nem találtak ki!

A nép uralma, a közvetlen és közvetett részvétel a közügyekben, a polgári és politikai jogok, a közmegegyezés, szabadság és erkölcs....és megannyi azelőtt sokszor megálmodott csoda most karnyújtásnyi közelségbe került. Óh istenem..,akarom mondani Jahve köszönjük!

Aztán ahogy sokezer éve mindig lenni szokott, a lassan és makacsul, de valahogy más elvek mentén csordogáló történelmi valóság lassan lebontja a gránittá kövesedett elméleteket.
És ostoba emberi agyrémekké devalválja őket...

Amikor már jól látszódnak a kudarc körvonalai, akkor jönnek az "örök" elvtársak és a következő aggódó, fontoskodó tanácsokat közlik velünk mindenttudón:
- a demokráciáért nap, mint nap meg kell küzdeni, soha nem dőlhetünk hátra
- a demokráciát a "fejekben" kell rendbetenni, ne higgyük, hogy ezt törvényekkel
és intézményekkel el lehet intézni
- a demokratikus viselkedési normáknak, zsiger-szintű készségekké kell válniuk és
tudatos nevelés által tovább-hagyományozódniuk

Csakhogy ebből semmi sem igaz. Vérlázító és cinikus hazugság az egész. Mint minden más
hasonló szisztémában itt is csak a kisemberekre, a terhek hordozóira, a rendszer
fenntartóira igazak ezek a naív, egyenlősítő normák. A hatalom valódi birtokosaira,
a rendszer tényleges haszonélvezőire és irányítóira egészen más szabályok vonatkoznak.

Ez a rendszer sem különb az előzőeknél. A hatalmat és az anyagi eszközöket egy törpe-kisebbség
birtokolja, amely magáévá téve a "szólás szabadságát", média-szféráin keresztül a sugallatok
össztüzében tereli a társadalmat a "helyes úton". Az eltévelyedők, más véleményen lévők, esetleg "gyűlölet beszélők" hangja média-lehetőség nélkül elvész az éjszakában.

A hatalom igazi birtokosai rejtőzködve gyakorolják hatalmukat, nyilt fellépésük ellehetetlenítené a tartós hatalom-birtoklást, ami a rendszer lényegét változtatná meg. Létüket és hatalmukat firtató bármely felvetést médiabirodalmaik természetesen összeesküvés-elméleteknek minősítenek. Ez a hatalmi kör az általa sugallt olyan hamis eszméknek az elfogadtatása által őrizheti meg anonimitását, mint a banktitok, üzleti titok, off-shore cégek, és jogi személyek által létrehozható bonyolult céghálózatok. Ennek a körnek a teljes titkossága teszi lehetővé a bújócskát, reménybeli) megszüntetése esetén hamar láthatóvá lenne, hogy micsoda pénzügyi és hatalmi gravitációs mezők jöttek létre a környezetükben. Ha valakinek túlságosan rébuszokban-beszélésnek tűnik mindez, és konkrétumokra vágyik, akkor egyszerűen fogja a Fortune magazin aktuális top 500-as céglistáját, hasonlítsa össze a cégek tulajdonosi körét a 30 legnagyobb nemzetközi bankhálózat tulajdonosi listájával. A leggyakoribb egyezőségeket írja ki, majd súlyozza a mellettük lévő összegekkel és részarányokkal. Egész jó munkalistát fog kapni arról, hogy kiknek a kezében van a világ működő-tőkéjének 55-60%-a.

A RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK LÉNYEGE SOKBAN HASONLÍT A RÉGEBBI BIRODALMAKRA. A BIRODALMI KÖZPONT KÍMÉLETLENÜL KIZSÁKMÁNYOLJA A PERIFÉRIÁKAT, MAJD AZ ITT SZERZETT EXTRA JÖVEDELMEK EGY RÉSZÉT GLOBÁLIS MÉRETEKBEN FORGATJA VISSZA A POLITIKÁBA, HOGY A VILÁG TÖRTÉNÉSEI AZ Ő SZÁNDÉKAIK SZERINT ALAKULJANAK. A VISSZAFORGATÁS EGY RÉSZE KATONAI, AMELY A GAZDA-NEMZETEKET KÉPESSÉ TESZI A VILÁGCSENDŐRI SZEREP ELJÁTSZÁSÁRA, A GLOBÁLIS ELLENFELEK AKÁR NYILT KONFLIKTUSBAN VALÓ "MEGGYŐZÉSÉRE". EHHEZ GONDOLOM NEM KELL PÉLDÁKAT SOROLNI. A VISSZAFORGATÁS MÁSIK RÉSZE IDEOLÓGIAI-TÁRSADALMI CÉLOKAT SZOLGÁL. AZ URALKODÓ ELIT ÁLTAL PREFERÁLT - JÓRÉSZT ULTRALIBERÁLIS -ESZMÉK VILÁGMÉRETŰ TERJESZTÉSÉNEK PÉNZELÉSÉT JELENTI. A HELSINKI BIZOTTSÁG, AMNESTY INTERNATIONAL, TÍPUSÚ SZERVEZETEK, A KÜLÖNBÖZŐ EMBERJOGI ÉS KISEBBSÉGVÉDŐ SZERVEZETEK, AZ ANTIFASISZTA SZERVEZETEK STB.. MIND-MIND UGYANEBBŐL A KÖRBŐL SZÁRMAZNAK. ENNEK A HATALMAS KATONAI, ÉS A VILÁG NAGY RÉSZÉT BEHÁLÓZÓ CIVIL-TÁRSADALMI POTENCIÁLNAK A FENNTARTÁSA GRANDIÓZUS ÖSSZEGEKET EMÉSZT FEL ÉVRŐL-ÉVRE.

Konkretizálva: ha például a meleg méltóság menetét akarják megrendezni több helyen, akkor az
ügymenet hasonlóképpen fog zajlani Buenos Airesben, Belgrádban és Fokvárosban is. A
belügyminisztériumban "véletlenül" megjelenik az Európai Unió mind a 27 nagykövete (ha van ott annyi),kiegészülve az amerikai-kanadai és hasonszőrű maradékkal, és kifejtik támogatásukat, sőt lelkesedésüket a nemes eseménnyel kapcsolatosan. Ugyanakkor kissé aggódva érdeklődnek afelől, milyen segítséget adhatnak a várhatóan ellenállást tanusító, "retrográd, középkori szellemiségű" egyházi és jobboldali szervezetekkel szemben. Ezek megszólalása esetén működésbe lép a második kör, az úgynevezett civil szervezetek tábora, amelyek spontán módon óriási aggódást rendeznek az emberi méltóságért és jogokért.(a többség jogaiért, esetleg a gyermekek jogaiért, sőt egyáltalán a hétköznapi szellemiségű emberek jogaiért még sosem láttam, hogy valaki aggódott volna)

Ha még ez sem elég akkor jöhetnek az adott ország kollaboráns politikusai, vagy a pénzügyi zsarolás, amikor a "spontán" piaci kereslet-kinálat hatására 5 percen belül elkezd zuhanni az adott ország valutájának árfolyama, és hasonlók, amit már gondolom unalomig ismer mindenki.

Ugyanezen elvek szerint játszódnak le például a következő, nemzetközi méretű "nemes" akciók:
- A feszületek leszedetése a falról az iskolai osztálytermekben
- A papás-mamás játék (és minden hagyományos tevékenység) nemkivánatossá minősítése az óvodákban
- A médiában megjelenő reklámszereplők nemének "semlegesítése", eltüntetése
- Az azonos-nemű házasságok engedélyezésének világméretű kampánya
- Az abortusz "felvilágosult" liberalizálása
- A kábítószerhasználat liberalizálása
- A rasszizmus elleni (jobbára mondvacsinált) küzdelem jegyében kiválóan lehet egymás ellen fordítani különböző társadalmi csoportokat. Az egyik stockholmi óvodában bevezették azt a "nemes" szokást, hogy a gyerekek csak fekete babákkal játszhatnak....és se vége, se hossza az idiotizmusnak.

NE LEGYENEK ILLUZIÓINK, EZEKET A KOMOLY TÁRSADALMI KÁROKAT OKOZÓ AKCIÓKAT, A HÁTTÉRBŐL IRÁNYÍTÓK, A KÁROKOZÁS TELJES TUDATÁBAN, 100%-OS SZÁNDÉKOSSÁGGAL HAJTJÁK VÉGRE, MIVEL SZERINTÜK MAGASABB RENDŰ GLOBÁLIS CÉLOKAT SZOLGÁLNAK. A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA "ÁLDÁSOS" TÁRSADALMI HATÁSAIT GONDOLOM NEMIGEN KELL BEMUTATNI. A NÉPESSÉGCSÖKKENÉS, DEVIANCIA, LÉTBIZONYTALANSÁG, TELJES MORÁLIS LEPUSZTULÁS ÉS EGYÉB HASONLÓ HATÁSAI MIATT MÉLTÁN ÉRDEMELTE KI "A HALÁL IDEOLÓGIÁJA" ELNEVEZÉST.

De térjünk vissza egy kicsit a demokrácia históriájához...
A történelmet végigböngészve is minduntalan anomáliákra bukkanunk ezen dicsfénnyel övezett államformával kapcsolatban. Egyrészt nagyon ritkán fordul elő ez a társadalmi forma, másrészt, ha megjelenik, akkor is igen rövid idő alatt megszűnik - szinte felszámolja önmagát. (klasszikus görög, római, itáliai, weimari stb..)

És egy dolog mindig körbelengi: Az adósság, a szolgaság és rabszolgaság. Sajnos itt fordítva tűnik igaznak a marxi mondás: csak az tud igazán szabadon és jól élni, aki elveszi mások szabadságát. (és vagyonát)
A régebbi korok demokratikus társadalmaiban az adósság, és szolgaság inkább személyi jellegű függést és kizsákmányolást eredményezett, napjainkra ez globális szintűvé vált, országok, sőt régiók kapcsolatainak meghatározójává váltak ezek a viszonyok.

Jól látható, hogy a nemzetközi pénzarisztokrácia "hordozó" országai körül - mint virtuális birodalmi centrum körül - keringenek a nemzetközi szereposztás "pária" országai, a nyomorult, és egyre nehezebb helyzetbe kerülő szatelit-nemzetek. Mondanom sem kell: mi is ezt kaptuk osztályrészül.
A "hordozó" országok gazdaállatokként élnek szimbiózisban a virtuális birodalom valóságos gerincét képező szervezetekkel: a transznacionális bank és cégbirodalmakkal. Az ebből következő jóval magasabb tőke és erőforrás-koncentráció, valamint a képzettebb munkaerő a perifériákhoz képest jóléti övezeteket teremtett ezekben az országokban. A demokrácia "áldásai" azonban a nyomor kivételével itt is mindenhol megtalálhatók.


A mi régiónkban, az Európai Uniónak nevezett tragikomikus nemzetközösség bontogatja
halódó szárnyait. Életrevalóságára mi sem jellemzőbb, mint hogy még meg sem született igazán,
de már az agónia jeleit mutatja. Ennél egyoldalúbb és rosszindulatúbb integrációs képződményt
még nem hordott hátán ez a vén kontinens. Az egykor volt KGST, esetleg a Szent Szövetség,
vagy akár a Református Liga, még legrosszabb pillanataiban is egy szeretetszolgálat volt
ehhez képest. De ne szapuljuk tovább szegényt...

Nézzük mit hozott nálunk ez az utolérhetetlen csodás "demokratikus rendszer" az elmúlt 23 évben:

Nálunk, szatelit mivoltunk miatt egy vazallusi társadalom-szerkezet alakult ki. A külföldi pénzügyi köröktől való függés miatt a társadalom "vezető" ereje, egy maximálisan alkalmazkodott - sokszor az előző rendszerben is vezető szerepet játszott - kollaboráns politikai elit, amely erősen összefonódott a sokszor kétes ügyletekből kinövő módosabb vállalkozó rétegekkel. Ez az erősen archaikus jegyeket hordozó feudál-szocialista maffia talán a legerősebb érdekérvényesítő csoport napjainkban, mely igen erős befolyást gyakorol valamennyi politikai pártra, és civil mozgalomra.

Nálunk is létrejött az a vagyoni szerkezet, ami általában a kamatos kamat elvén működő
liberális demokráciákat jellemzi: nevezetesen az az egyenlőtlenségi szerkezet, amikor a
társadalom 0.5-1.0 százalékának a kezében van a folyó jövedelmek 40, és a vagyon kb 50%-a.
Egyáltalán nem túlzás a következő mondat: soha a magyar történelem során ekkora vagyoni és
jövedelmi egyenlőtlenségek még nem voltak a magyar társadalomban.

Az itt leírt adatok természetesen becslésekből származnak, ilyen jellegű átfogó összesítés még soha nem készült.
Néhány másféle becslés linkje:
http://www.vg.hu/gazdasag/dobbenetes-ensz-jelentes-egy-szazalek-kezeben-van-a-foldi-javak-99-szazaleka-284184
http://www.fusz.hu/mobil/olvas.php?id=7240
http://www.vilagformalok.hu/attachments/1229_Babka%20Anna_Szabadi%20L%C3%A1szl%C3%B3%20(Asz%C3%B3di%20Evang%C3%A9likus%20Gimn%C3%A1zium)2.r%C3%A9sz.ppt
http://gazdagisztan.postr.hu/a-gazdagoke-a-vilagvagyon-39-szazaleka

A RENDSZERNEK AZONBAN A LEGNAGYOBB, ÉS MEGBOCSÁTHATATLAN BŰNE A NYOMOR MEGJELENÉSE,MAJD FELGYORSULT, ÉS MEGFÉKEZHETETLEN TOVÁBBTERJEDÉSE. ILYEN NAGYSÁGRENDBEN EZ MINDEDDIG ISMERETLEN VOLT A MAGYAR TÁRSADALOMBAN.

Jegyre még a Rákosi korszakban is lehetett élelemhez jutni. De 2012 Magyarországán már ez sem adatik meg mindenkinek. Több tízezer ember van az országban, aki afrikai szinten éhezik, az elégtelenül táplálkozók száma már a milliós nagyságrendet ostromolja. A téma terjedelme és fontossága messze meghaladja ennek az írásnak a kereteit. Csak néhány jelzés értékű link baloldali lapokból. Ezt már ők is kezdik látni.

http://nol.hu/archivum/20110412-egyre_tobben_elnek_nyomorban
http://hirszerzo.hu/velemeny/2011/12/30/Orban_Achillessarka_avagy_a_nyomor_halalrai_4SA7KP
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/02/11/Megdobbent_a_magyar_nyomor_lattan_az_onkentes_orvoscsoport.aspx
http://hvg.hu/itthon/20111105_ozd_hazrombolas_lakas

Az ország gyakorlatilag alárendelt rabszolgamunkát végez a nyugatnak, ezt most már senki sem tagadhatja. Ha nem akarnak ilyen csúnyán fogalmazni a demokráciát védelmező talpig úriemberek, akkor azt szokták mondani, hogy az általunk végzett munkák hozzáadott értéke csekély, és ezt növelni kellene. Oh bizony. De azt már nem teszik hozzá, hogy a politikai elitünk által felvállalt és pénzügyi alárendeltségünk által determinált autó-összeszerelési, biztosítási ügynöki és Tesco-pénztárosi munkák hozzáadott értékét elég nehéz növelni, és amíg ez marad a profilunk, addig esély sincs ezen változtatni. És az országból kiszivattyúzott pénzen úgy tűnik nem itt hoznak létre high-tech kutató és gyártó centrumokat. És az ország folyamatosan lecsapolt jövedelmei láthatóan az egyszerű újratermeléshez sem elegendőek. A szemünk láttára omladoznak olyan közhasznú, alapvetőnek tekinthető belső társadalmi szolgáltatások, mint a helyi
és távolsági közlekedés, az egészségügyi alaprendszer, az oktatás szinte minden szintje.
Ezeknek a költségeit a magyar társadalom régebben még játszva előteremtette, de ebben
a közös Európában már ezt sem hagyják nálunk.

És a propagandagépezet még ebben a helyzetben is dübörög tovább. Olyan felszini jelenségeket figyeltetnek az emberekkel megbűvölve, mint a forint aktuális árfolyama, az infláció stb, melyek elterelik a figyelmet a mélyebb összefüggésekről, a pénzügyi kiszolgáltatottságról.

És közben az igen rokonszenves kollaboráns politikai elitünk folyamatosan azt harsogja az amputált lábú, éhező, nyomorék köznép fülébe, hogy versenyezzenek már a profi
vágtázókkal és az ő hibájuk, hogy ez nem megy nekik.


NE LEGYENEK KÉTSÉGEINK: A FELSOROLT ELLENTMONDÁSOK ÉS PROBLÉMÁK RENDSZERSZINTŰEK, A RENSZER LÉNYEGÉBŐL FAKADNAK, ÉS ÁLLANDÓAN ÚJRATERMELŐDNEK. A VISZONYOK ALAPVETŐ MEGVÁLTOZTATÁSA NÉLKÜL NEM JAVÍTHATÓK KI, ÉS VÉGSŐ SORON A SZISZTÉMA BUKÁSÁT OKOZZÁK. A FOLYAMAT ELŐREHALADÁSA KÖZBEN - CSAKÚGY, MINT A SZOCIALIZMUS IDEJÉBEN - AZ ESZMEI, SZELLEMI FELÉPÍTMÉNY EGYRE INKÁBB SZEMBEKERÜL A VALÓSÁGGAL, ÉS NEVETSÉGESSÉ, SZÁNALOMRA MÉLTÓVÁ VÁLIK.

Nem kell rendkívüli előrelátás ahhoz, hogy kijelenthessük: ez az úgynevezett demokrácia-kisérlet is ugyanúgy fogja végezni, ahogy a többi ezt megelőző. A liberalizmus trágyalevétől a szokásosnál is erősebben átitatódva, és kellően megrothadva, a társadalom megvetésétől kisérve - most már reméljük véglegesen - a történelem trágyadombjára kerül. Már nagyon büdös van tőle egész Közép-Kelet-Európában.

A rabszolgaság és a mérhetetlen nyomor bűze keveredik itt már a hitevesztettség, az erkölcs-nélküliség és az elszabadult bűnözés szennyének illatával. Magyarán szólva itt nem kis kiigazításokat kell végezni, hanem ezt az egész rendszert megszüntetni, eltüntetni és egy gyökeresen más, lehetőleg magyar utat kellene járni.

ELÉG VOLT MÁR A KÜLFÖLDRŐL RÁNK ERŐLTETETT, MAGYARTALAN, HALVA SZÜLETETT
RENDSZEREKBŐL!

Kocsis Márk
 

Csak a kereszténynek nem szabad?

Ébresztő, vakok! Fogalmatok sincs, a saját berkeikben mit művelnek a "kiválasztottak". Akiknek a csicskásai, magukfajta médiamunkásai teletömik a fejeteket a politika mentes iskolával, templommal, és azt hiszitek, ez lenne a jó. Arra lusták vagytok, hogy szétnézzetek a házuk táján, az iskoláikban, a szektáikban.

Elég nektek, ha a bérírogatóik, sok nicken uszítanak a saját fajtánk ellen.

Ébresztő!

A rabbi és a magyarországi „Egyiptom”

2012. április 09. 13:25

A zsidó húsvét alkalmából a Nagyfuvaros utcai zsinagóga rabbija levélben köszöntötte híveit. A levél az Emberbarát című lap pészáchi számában jelent meg. Legalábbis ezt közli velünk a hazánkban született, de több mint hatvan éve Izraelben élő Naftali Kraus, aki blogjában ezt a levelet közzétette.

Naftali Kraus nyomán szó szerint idézem Glitzenstein Smuél rabbi pészáchi üzenetét:

„VONULJUNK KI A KORLÁTOK ’EGYIPTOMÁBÓL!’

TISZTELT BARÁTAIM, A NAGYFUVAROS UTCAI KÖZÖSSÉG TAGJAI!

Béke veletek!

Pészách ünnepének beköszöntével ezúton szeretnék Nektek és egész családotoknak kóser és boldog Pészáchot kívánni, a zsidó szabadság ünnepén minden gondból és bajból való szabadulásnak!
A Hágádá, amelyet mindannyian olvasunk majd a Széderesten, ezzel a mondattal kezdődik: „Ez a nyomorúság kenyere, ezt ették őseink Egyiptom országában.”
De egy pillanat: Valóban ez AZ a kenyér, amelyet atyáink Egyiptom földjén ettek? Hát nem ez az a macesz, amit Jeruzsálemben, Tel-Avivban, vagy a New York-beli Brooklynban sütöttek? Logikusabb, ha ezt a mondatot használjuk: „Ez a kenyér itt előttünk hasonlatos ahhoz a nyomorúság kenyeréhez, amit őseink Egyiptom országában ettek.”
Szent könyveink kifejtik, hogy a Hágádá szerkesztője egy nagyon fontos üzenetet akart nekünk közvetíteni, és ezt már a Hágádá elején megteszi. Egyiptom nem csak a földrajzi fekvés meghatározására szolgál, és az egyiptomi száműzetés nem évszázadokkal ez előtt történt.
Gyakorlatilag az egyiptomi száműzetés a mi belső korlátainkat jelképezi, melyekkel nap mint nap meg kell küzdenünk. „Erec micráim” a „mécár” szóra vezethető vissza, ami a bezártságot, korlátoltságot, szorultságot - a bennünk lévő akadályokat jelenti, melyek meggátolnak minket abban, hogy közeledjünk a Teremtőhöz és szolgáljuk Őt.
„Minden nemzedékben kötelessége a zsidó embernek úgy tekintenie magát, mintha ő maga jött volna ki Egyiptomból” mondja a Hágádá, és a liadi Snéir Zálmán rabbi hozzáfűzi, hogy az egyiptomi kivonulás egy naponta megismétlődő esemény. Amikor legyőzzük gyengeségeinket és korlátainkat, akkor vonulunk ki Egyiptomból! És így mondja nekünk a Hágádá szerkesztője: Amikor jöttök, hogy Széderestét rendezzetek és olvastok az egyiptomi kivonulásról, ne úgy viszonyuljatok a szöveghez, mintha sok ezer évvel ezelőtti történésekről szólna melyek ősatyáinkkal estek meg.
Tekintsétek ezt aktuális és releváns szövegnek, ami minden jelenlévőtől azt kéri: Vonuljatok ki Egyiptomból a mai napon!!!
A magyarországi „Egyiptomban”, a spirituális száműzetésben, ahol minden szent dolgot csak nagy nehézségek árán tudunk elérni, imádkozzunk ezen a Pészách ünnepen, hogy hamarosan valóban kivonulhassunk az igazi szabadságba, és eljöjjön a Messiás hozván a teljes megváltást, ahogy a Hágádá mondja: „Jövőre Jeruzsálemben!”
Az ünnep áldásával és baráti üdvözlettel

Glitzenstein Smuél rabbi”

Látjuk, a rabbi azt fejtegeti, hogy az egyiptomi száműzetés mítosza a zsidók belső korlátait jelképezi: ezek a belső korlátok, akadályok gátolják meg a zsidó híveket abban, hogy közeledjenek a Teremtőhöz, s szolgálják őt. A rabbi szerint akkor vonulnak ki a zsidók Egyiptomból, amikor legyőzik gyengeségeiket és korlátaikat. Érvényes ez minden zsidóra, tehát a magyarországiakra is – ezt üzeni a rabbi levele.

Ezeket a gondolatokat – mutatis mutandis - keresztény ember is oszthatja, hiszen a keresztény ember is szabadulni akar bűnei fogságából, s Istenhez akar megtérni. A keresztény ember azonban azt is tudja, hogy Jézus kereszthalálával magára vette a világ bűneit, tehát Jézus megváltó tettének „mintáját” követi a hívő ember, amikor nap mint nap felveszi a maga keresztjét.

A rabbi levelének azonban van egy olyan részlete, amely engem, nem zsidót, elgondolkodtatott. Azt olvasom, hogy a hazai zsidó hívek számára a spirituális száműzetés helyszíne a magyarországi „Egyiptom”, ahol „minden szent dolgot csak nagy nehézségek árán tudunk elérni”. Mi az oka ezeknek a nagy nehézségeknek? Ki és mi teremti meg ezeket a nagy nehézségeket?

A rabbi levele korábbi részében arról elmélkedett, hogy a zsidó híveknek le kell győzniük belső korlátaikat, ezt jelenti ma az egyiptomi kivonulás, a fogságból való megszabadulás. Magyarán: lelki megszabadulásról van szó, a gyengeségek, a bűnök fogságából való megszabadulásról. Ha pedig így van, akkor felmerül a kérdés: miért mondja a rabbi, hogy a magyarországi „Egyiptomban” a korlátaiktól, gyengeségeiktől szabadulni vágyó zsidó hívek „minden szent dolgot csak nagy nehézségek árán” tudnak elérni? Ki akadályozza a zsidó híveket a belső megszabadulásban? Ki(k)nek köszönhetők a rabbi által tételezett nagy nehézségek? A korlátaiktól, gyengeségeiktől szabadulni nem tudó zsidó híveknek? Vagy netán a spirituális száműzetés, a magyarországi „Egyiptom” urainak?

Nem értem. Nem értem.
 

Szalay László - Hunhír.info

Zsidó kontra katolikus – bartusi módra

2012. április 10. 06:29

Szalay László - Hunhír.info

Sokszor írtam már az Amerikai Népszaváról (AN) és annak főszerkesztőjéről, Bartus Lászlóról. Húsvéthétfőn az AN megint belelendült: nemcsak a főszerkesztő folytatta szokásos ámokfutását, hanem a Para-Kovács Imrének nevezett teremtmény is megszülte heti paráját. Ez utóbbi végtermékkel nem foglalkozom, mert érdektelenül büdös. Bartus írására viszont szaglószervünk érzékenysége ellenére érdemes odafigyelni. Azzal ugyanis, amit ez a szegény lélek időről-időre kitermel magából, még a legfalánkabb zsidógyűlölő sem veheti fel a versenyt. Bartus keresztényutálata nem ismer határt: korunk uralkodó előítéletének – a zsigeri kereszténygyűlöletnek – magyar nyelven ő az igazi, utolérhetetlen „apostola”.

Bartus László terjedelmes cikket írt a magyar kormányfőről. A jezsuita Orbán – ez a terjengős írás címe. A „jezsuita” szó Bartusnál annyit ér, mint a rokon, de kicsit más vérvonalú oldalon a „büdös zsidó”. Szitokszó. Ahogy bartusi használatban szitokszó a „katolikus”, a „katolicizmus”, a „Vatikán” is.
Bartus László úgy fogalmaz: két éve írja hasonló szövegeit, s „ezért engem szélsőségesnek, elmebetegnek, mindenféle hülyének, hisztériakeltőnek elmondtak és elmondanak nálam sokkal hülyébb emberek”. Érdekes önvallomás: Bartus ugyanis azt állítja, hogy ő maga – hülye. Ugyanakkor vannak nála sokkal hülyébb emberek is – akik őt hülyének tartják. Hülye a hülyének farkasa?
Mivel nem akarok Bartusnál hülyébbnek látszani, nem fogom őt minősíteni. Nem nevezem elmebetegnek, „mindenféle hülyének” és így tovább. A legjobb módszer tehát, ha sokat idézek a szövegéből, s szűkszavúan kommentálok. Az olvasó ugyanis tényleg nem hülye, érti, amit az alábbiakban föltálalok.
Íme Bartus írásának fölütése:

„Orbán Viktor hagyományos húsvéti üzenetében a katolikus egyház tanítása és a felvilágosodás közötti választásra buzdított, egyértelműen a sötét középkor és az új katolikus európai világrend mellett foglalva állást.”

Orbán Viktor az Új Ember című katolikus hetilapnak adott interjút, s többek között azt fejtegette, hogy Európa elvesztette gyökereit, mert megtagadta keresztény múltját. A mai magyar kormány pedig Európának ehhez az örökségéhez, az európai szellem alapjához óhajt visszatérni - mondta a kormányfő -, s ez bizony értékválasztást jelent. Vagy-vagy – ez a választás értelme.
Bartus értelmezésében a katolikus tanítás melletti elkötelezettség eleve ördögi cselekedet. Jezsuitizmus. Olvassuk tovább a habzó szöveget:

„Orbán Viktor húsvéti üzenetéből az derül ki, hogy ez az ember már nem miniszterelnök, hanem egy vad jezsuita, aki a katolikus egyház tanait akarja megvalósítani az államhatalom segítségével. A jezsuita világfelfogás alapvetően két világrendet különböztet meg: az egyéni szabadságra épülő ’zsidó’ (tegyük hozzá ’zsidó-keresztény’) világrendet, és a ’közjóra’ hivatkozó, a demokráciát, a szabadságot, a parlamentarizmust és a kapitalizmust elvető katolikus világrendet, amit ők valami furcsa oknál fogva ’kereszténynek’ neveznek. Ennek oka talán az, hogy miután évszázadokon át legyilkolták a keresztényeket, saját bibliaellenes vallásukat elnevezték kereszténynek. A farkas felfalta a bárányt, és magára húzta a bárány bőrét. Azóta a bárány bőrében csikorgatja a fogait.
A katolicizmus legnagyobb ellenségei kezdettől fogva a zsidók, akik az igazi kereszténységet képviselték, lévén a Messiás zsidó, az összes apostolok zsidók, a Biblia zsidó, és a kereszténység eredendően zsidó vallás. Jézus zsidó vére szerezte meg a pogányoknak a bűnbocsánatot. A zsidóknak köszönhetik a pogányok, akiknek Isten azért adta a zsidókat, hogy elhozzák nekik az üdvösséget. A zsidók emlékeztették a római sarlatánokat a Bibliára, akik erre azt jelentősen át is írták. Utána pedig történelmi harcot vívtak a zsidók ellen, akik a felvilágosodás révén szétzúzták a középkori elnyomó, feudális katolikus világrendet. Ezért a katolikusoknak első számú célja minden országból kiűzni vagy semlegesíteni a zsidókat, illetve a zsidó felfogást képviselő nem zsidókat, elsősorban evangéliumi keresztényeket, akik Amerikában a legerősebbek. A katolikusok által gyűlölt ’zsidó’ felfogás alatt a szabadság értendő, társadalmi és gazdasági tekintetben is. Magyarországnak elemi érdeke és áldása lenne, hogy ezt megköszönje, és tisztességes módon használja.”

Nem kell értelmeznem a fenti sorokat, jól érti minden olvasó a bartusi okfejtést. Minden a „zsidóknak” köszönhető, a „zsidók” képviselik az igazi kereszténységet és annak valamennyi áldását – s ezt Magyarországnak is meg kellene köszönnie. Egyebek mellett azzal is ki kellene fejeznünk hálánkat, hogy – a „zsidókat” követve – megtartjuk az isteni törvényeket, például nem zabálunk a jövőben annyi véreshurkát:

„A Biblia legszigorúbb parancsa tiltja a zsidóknak a vérevést (az állati vért is, ezért mindent ki kell kóserolni, hogy nyoma ne maradjon a csirkében sem a vérnek), ahogyan a véreshurkát zabáló katolikusoknak is tilos lenne, de ők úgysem tartanak be semmit. Nem baj a katolikus szentkoronás, szentistvános ’nemzeti’ kormánynak, ha a parlamentben nácik vérvádakat emlegetnek, mert a katolikusok ezt régen is szerették, és az nem baj, ha ezt újra felmelegítik, és a zsidógyűlölet nőttön nő. Ez Orbán és a Vatikán érdekeit jól szolgálja.”

Bartus szerint tehát két részre oszlik a világ: egyik oldalon állnak az igazi kereszténységet képviselő „zsidók” és „a zsidó felfogást képviselő nem zsidók”, a másik oldalon pedig a véreshurkát zabáló, a vérvádban ősidők óta lubickoló, a masszív zsidógyűlöletben felcseperedő (avagy egy felvilágosult klasszikust idézve: „felcserepedő”) katolikusok.
A katolikus világrendet a felvilágosodás révén a „zsidók” zúzták szét – idéztem fentebb a bartusi gondolatot. De a gaz katolikusok revánsra vágytak, s volt is két nagy, ám sikertelen próbálkozásuk:

„Bomlasztó tevékenységüket a demokráciákban a II. Vatikáni Zsinat óta a kereszténydemokrácia, az Opus Dei, a jezsuiták és a világi szerzetesrendek végzik. A felvilágosodás óta két nagy próbálkozásuk volt, amely sikerrel kecsegtetett, Mussolini fasizmusa és Hitler nácizmusa, ezek azonban nem a katolicizmusnak szánták a vezető szerepet és a teljhatalmat, hanem maguknak.”

Bartus szerint „a katolikus farizeusokhoz hasonló akkori főpapok feszíttettek húsvétkor keresztre” Jézust. Ez is érdekes gondolat. De milyen vallás milyen főpapjai adták át Jézust Pilátusnak? Erről nem beszél Bartus. Arról viszont igen, milyen is lesz Jézus második eljövetele, hogyan fogja megítélni a népeket, nemzeteket:

„A nemzetek ítéleténél, amelyet a Jeruzsálem alatti Josafát völgyébe tervez a megfeszített Messiás, aszerint ítéli majd meg Jézus a népeket, hogyan viszonyultak a zsidókhoz, az ő testvéreihez, akiknek mellesleg ő a királya. Akik az üldöztetésükben segítették a zsidókat, azok bemennek a Messiás ezeréves birodalmába, amely a tökéletes béke és boldogság korszaka lesz, az antiszemita nemzetek viszont mennek a levesbe, bibliai szófordulattal élve, az örök kárhozatba. A magyaroknak áll a zászló, hogy elsők között foglalják el méltó helyüket az örök tűzben, miután a holokausztban játszott szerepüket sem bánták meg, hanem örömest megismételnék, amint csak lehet, és a jóindulatú felmérések szerint a magyar lakosság 64 százaléka antiszemita. A hibahatár itt azt jelentheti, hogy legfeljebb többen vannak, de nem kevesebben.”

Bartus tehát tudja – milyen jó neki! -, mit „tervez” a Messiás, s milyen mérce alapján küldi majd a pokoli „levesbe” vagy „ezeréves birodalmába” a nemzeteket. Én eddig úgy tudtam – az Újszövetséget, s nem a bartusi írásokat olvasgatva -, hogy egyének üdvözülnek vagy kárhoznak el, nem pedig népek és nemzetek. Ilyen kollektivista „üzenetet” sehol nem olvastam az evangéliumokban. Biztos bennem van a hiba, mert nem bántam meg a „holocaust”-ban játszott szerepemet (bár erre korábban Kertész Ákos is buzdított engem szép szóval és az önkéntes száműzetés példaadó üzenetével), s ezért népemmel – „a magyarokkal” – együtt „elsők között” megyek majd én is a pokolian fortyogó „levesbe” (legalábbis a bartusi prófécia szerint).
Az AN látnoki főszerkesztője szerint az igaz magyaroknak – hát vannak egyáltalán ilyenek? – egy dolguk maradt. Fellázadni Orbán Viktor ellen (erről sem olvastam az evangéliumokban, ilyen trehány vagyok), s elkergetni a „büdöslábú” és egyéb animális tulajdonságokkal ékes katolikus papokat:

„Mindezért, aki szereti a hazáját, a nemzetének jót akar, nem tehet mást a Biblia fényében, minthogy sürgősen fellázad az orbáni hazugságok ellen, Rómáig kergeti a szemforgató, álnok, képmutató, büdöslábú, ingyenélő, két pofára zabáló, tolvaj, pénzimádó, gyerekrontó katolikus papokat, akik a szabadságunkra vadásznak, és akik a pokolba akarnak juttatni bennünket, amit ők a mennynek hisznek.”

Összefoglalva a fentieket: Bartus a „zsidók”mellett teszi le a voksát, s szerinte minden, ami nem „zsidó”, az kárhozatos. A katolicizmus az igazi förtelem, minden gyalázatnak a kútfeje, a Vatikán akarja rabláncra fűzni hazánkat és egész Európát.
Úgy vélem, a kereszténységnek sajátos értelmezését adja Bartus.László (aki saját bevallása szerint a nála sokkal hülyébbekhez képest kevésbé hülye). Nem óhajtok vitába szállni az AN főszerkesztőjével, mivel – mint fentebb már jeleztem – nem akarok nagyon hülyének látszani. Ezért csupán néhány - elmét megmozgató - idézetre hagyatkozom.
A XX. század egyik legnagyobb teológusától, Hans Urs von Balthasartól származik az első idézetem. Tudjuk, a Golgotán az egyik megfeszített lator fölismerte Jézusban Isten Fiát, aki ott és akkor megígérte: még ma velem leszel a Paradicsomban. A másik lator azonban megátalkodott maradt. Ezzel a jelenettel kapcsolatban írja a nagy teológus:

„Karl Barth predesztináció-tana mindig is mély benyomást tett rám, mert azt hangsúlyozta, hogy Istennek egyetlen népe van, amely zsidókból és keresztényekből áll, s a két népet a bal és jobb felől megfeszített latorhoz hasonlítja: az egyik a sötétség, a másik a fény felé fordul, de Krisztus mindkét oldalra kitárja karját.”

Tudjuk, a zsidó vallásúak nem fogadják el Jézust Isten Fiának, nem ismerték-ismerik föl benne az általuk várt Messiást. Ők tehát nem a fény felé fordultak-fordulnak – a fenti idézet szerint.
Még egy idézet Hans Urs von Balthasartól:

„Ha a részleges egyetemessé vagy ’katolikussá’ lényegítéséről beszélünk, megkockáztatnék egy feltételezést, amelyet azonban senkire sem kívánok ráerőszakolni: ha egy zsidó kereszténnyé válik, akkor már semmilyen módon nem zsidó többé, éppúgy, ahogy a kereszténnyé váló pogányok sem tekinthetők többé pogánynak.”

Végül lapozzuk fel Blaise Pascal Gondolatok című művét. Az első idézet:

„Csodálatos és különös figyelmet érdemlő dolog, hogy ez a zsidó nép annyi esztendő óta fenn tudott maradni, de továbbra is nyomorult: Jézus Krisztus bizonyításához ugyanis egyaránt szükséges, hogy fennmaradásával bizonyítsa, s ugyanakkor nyomorult maradjon, mert megfeszítette őt; s jóllehet ellentmondó dolog nyomorultnak lenni és mégis fennmaradni, ez a nép mindenkor megmarad nyomorúsága ellenére is.”

A második Pascal-idézet csupán egy mondat:

„Vagy a keresztényeknek, vagy a zsidóknak kell gonosznak lenniük.”

Vagy-vagy – írja Pascal. Az olvasó pedig mérlegelhet és választhat.
Ha pedig tényleg hűek akarunk maradni Jézus tanításához (ami valóban az igazi Európa szellemi fundamentuma), akkor nem szabad gyűlölnünk a Bartus-féléket. Még akkor sem, ha például reggeltől-estig „holocaustoznak”, s a pokoli „levesben” jelölik ki az egész magyarság helyét. Jézus ugyanis azt tanította: szeressük egymást. Még ellenségeinket is. Nehéz, de nem lehetetlen feladat. Ez persze nem azt jelenti, hogy ellenségeink nézeteivel ne szálljunk vitába, ne utasítsuk vissza rágalmaikat. Csak a gyűlölködéstől tartsuk távol magunkat, ne kövessük a gyűlölködők romboló példáját. Ez IS a húsvét üzenete. A többi – kegyelem.